Natasha Solomons: Eltűnt férjek galériája

A Tyneford -ház könyve után, alig vártam, hogy másik könyvét is kiadják a szerzőnek. (Van neki még egy: Mr. Rosenblum listája, remélem ezt sem hagyják ki.)

A könyv ötlete  a szerző férjétől származik, illetve a dédmamától. Rosie Solomons képe megtalálható a könyv végén is. A hölgynek furcsa élet jutott. 1948-ban Rosie férje eltűnt. Örök aguna, azaz férj nélküli özvegy maradt, két gyerekkel.

Ezt a sorsot álmodtam tovább a szerző. Juliet Montague lett Rosie, akinek azért némileg átírta a sorsát.

1958-ban Juliet a harmincadik születésnapját ünnepli. 
Egy hűtőszekrénnyel szeretné magát meglepni, ám a véletlen egy festőt, és egy képet sodor az útjába megpecsételve ezzel Juliet sorsát.

George Montague nyolc évvel ezelőtt, egy reggel távozott otthonából. A négy éves Frieda és kétéves Leonard persze biztos benne, hogy a papa előbb-utóbb hazajön.

A zárt zsidó közösségben élő Juliet mindenki "gyereke". A közösség és persze a szülei, árgus szemekkel figyelik, hogy  le ne térjen a tisztességes útról. Ha ezt a sorsot szánta neki az ég, akkor igenis kutya kötelessége mélabús, erkölcsös agunaként élnie.

"Julietet ugyan már egyáltalán nem érdekelte, mit mondanak róla, de jobban szerette volna, ha ő maga döntheti el, mitől legyen rossz a híre."

Amint Juliet felfedezte, hogy másképp is élhet, méghozzá úgy, hogy örömét is lelje benne.
Kinyílik előtte a világ.

Megismerkedik három tehetséges festővel, akiket felkarol és együttes erővel létrehozzák a Szerda galériát.
Persze a művészetekkel együtt járnak a furcsa életek és helyzetek, na meg a szerelem ami Juliet életében  a legnagyobb kavarodást okozza.
És amíg Juliet új életet épít, addig szülei a régit szeretnék megmenteni,ezért magán nyomozót fogadnak vejük felkutatására.

Minden fejezet egy-egy festmény címe. Aztán az adott fejezetben pedig  előttünk születik meg a festmény is.

Imádtam ezt a könyvet. 

Juliet egy igazán szerethető karakter, aki megy az álmai után. Akkor sem csügged ha sorozatos kudarcok érik, mer új dolgokba belevágni, mer szembe menni az elvárásokkal. 
Tetszett, hogy a szerző nem egy rózsaszín álmot aggatott Juliet életének vásznára, hanem egy hihető, sírós, nevetős élet utat ajándékozott neki.

Imádtam a festészetről, művészekről szóló részeket, az egész könyvet átitatja a szépség, a varázslat utáni vágy.
Nagyon jól megírt, a humort sem mellőző könyv, nemcsak eltűnt férjekről.

Értékelés:
5 festett cseresznye az 5-ből!!!