Dessen az egyik kedvenc szerzőm. A nálunk eddig megjelent könyvei mind sikert arattak nálam, még akkor is ha ifjúsági irodalmat ír.
Úgy érzem most ez a vonal ütött vissza. Talán a szerző még inkább azonosulni szeretett volna a fiatalokkal, még inkább megfelelni nekik. Ezért is csúszott el ez a történet.
A könyvben nincs egy normális szereplő, a nevükről már nem is beszélve. Mindenki idegesítő és végtelenül unszimpatikus.
Auden elvált szülők gyerekeként kóborol az éjszakában. Anyja elvan a saját kis önző világában, ahol ő a vonzó tanárnéni. Apja pedig éppen a világ legjobb könyvét próbálja megírni az óceán partján, új feleségével és új gyerekükkel.
Auden pedig unatkozik... nem egy átlagos tini, szóval semmi sem köti le a figyelmét. Éjjel nem alszik, literszám issza a kávét -minek ha nem tud aludni???? - talán ha nem inna annyi kávét menne az alvás. Csak egy tipp.
Úgy dönt apjával és annak új családjával tölti a szünidőt.
Persze rá kel döbbennie, hogy az új családja sem fog vele többet foglalkozni mint a borral és szerelemes végzősökkel hagyott anyu.
Tshibe!!!!!!!! a húga újszülötthöz méltóan ordít egész nap, Heidi, apja felesége pedig kimerült kismama.
Így Auden folytatja a kávé ivást és az éjszakai kocsikázást, sétát stb.
Persze a kisvárosban aztán lányokba és fiúkba botlik.
Az ismerkedés közepette beáll Heidi butikjába kisegíteni könyvelőként!!!!!
Nem értek a könyveléshez, de el nem tudom képzelni mi a fenét lehet könyvelni napi 4-5 órán keresztül. Mintha nem egy kis butikról hanem egy C& A üzletről lenne szó.
A három eladólányt koncepciót sem értem...
Auden is érthetetlen a számomra. Neki mindenki furcsa - csak saját maga nem- és mindenki más hülye, csak ő nem.
És hogy az álom mikor jön el a könyvben két keréken??? Hát nagyon sokára, és vontatottan.
Mintha nem is Dessen írta volna ezt a könyvet.
Értékelés:
2 agyontaposott cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése