Úgy várom jössz e már

 Micsoda szerencse, hogy  Diane Chamberlain tollából hamarosan már a negyedik könyvet olvashatjuk.

A korábbiak: Titkok örvénye

 Egyetlen nővérem

Kegyes hazugságok 

Hamarosan jön egy újabb gyöngyszem:

 

 

Bella Ellis : Az eltűnt hitves

 A Bronte nővérek nyomoznak 1.

Az biztos, hogy a választásom befolyásolta, hogy a szerző a Bronte nővérek szereplésével álmodta meg ezt a sorozatot. Bella nagy rajongója a testvéreknek, innen az ötlet, hogy az okos, talpraesett lányok ne csak a lápvidéken sétáljanak, hanem nyomozzanak is.

Olyan klasszikus, bájos krimi. Izgalomból, vérből ijesztgetésből kellő mértéket tartva.Élvezet volt olvasni, és bevallom nem jöttem rá a megoldásra. Viszont nagyon élveztem a lányok szócsatáit.

"Jobb lett volna neked, ha lánynak születsz,Branwell. Akkor már a bölcsőben meg kellett volna tanulnod, hogyan uralkodj magadon, hogyan viseld el a csalódást, és hogyan érd be kevesebbel, mint amennyit megérdemelsz."

Micsoda szerencse, hogy a Bronte nővérektől nem messze történik egy rejtélyes eset. A közeli földesúr felsége rejtélyes körülmények között tűnik el a szobájából, csak bőséges mennyiségű vért hagyva maga után...

Nincs más hátra mint előre, a három lány próbál minél több nyomot rögzíteni, felderítve mi történt azon a végzetes estén.

Tetszett, hogy nem vezetett egyenes út a megoldáshoz, volt pár mellék vágány is, ebből is érződött, hogy rendesen ki lett dolgozva a történet.

A szerző próbálja a Bronte lányokat is megismertetni velünk. Ami nagyon jól sikerült. kedvenc könyvem róluk  A Bánat íze  c. könyvből, amiből szintén hű képet kapunk a testvérekről, a nők akkori helyzetéról, kilátásairól. Bár számomra sok újdonságot nem derült ki ami a magánéletüket illet, jó volt  újra olvasni, hogy mennyire tehetségesek, kitartóak és okosak voltak.

Amikor hasonló könyvet olvasok folyamatosan azon dilemmázom szerettem volna e abban a korban élni...Jó lett volna e csak azon aggódni, hogyan házasodjak, és hogy kellően alázatosnak tűnjek. A nők ma is el vannak nyomva, csak másképp. Ma is másodhegedűs szerepe jut nekünk a saját életünkben. "Cserébe" dolgozhatunk és mienk a háztartás terhe cselédek nélkül...

Értékelés:

4 Nyomozó cseresznye az 5-ből!!!

Hangulat

 

Essie Willcox Smith (1863)

Fiatal nő.

Elizabeth Kay: Hét hazugság

 

Az ember alapvetően társas lény -persze vannak kivételek - de minden ember ahogy idősödik, jó esetben egyre több embert gyűjt maga köré. Kezdetben csak a család, aztán az iskolatársak, közös sportolás vagy hobbi kapcsán, vagy egy jó szomszéd által, de egyre tágul a kör.

Kinek több jut, kinek kevesebb, de érdemes megbecsülni őket, az élet viharain sokkal könnyebb evezni, ha nem egyedül fogjuk a lapátot. Persze a barátságok is hol lazulnak, hol erősödnek, attól függ éppen milyen élethelyzetben vagyunk. 

A felnőtt barátságok egyik nagy mérföldköve ha valamelyik fél megházasodik, párt talál. Ez a történet pont egy szituációból indul ki. Jane a végletekig rajong Marni-ért. A rossz családi  kapcsolata;Lelépett apa, beteges húg és demenciában szenvedő anya mellett Jana-nek Marnie jelenti a családot. 

Mint valami féltékeny anya, olyan kritikus Marnie vőlegényével szemben, természetesen a világért meg nem bántaná azzal, hogy őszintén elmondja a véleményét Charles-ról. Inkább hallgat, és gyűlnek a fekete pontok...

Érdekes volt a könyv thriller jellege, hiszen Jane nem fordul ki önmagából, inkább azt mondanám ő teljesen másképp lát egy adott szituációt mint az emberek többsége. A magánytól való félelem szemüvegén keresztül látja az embereket, és mindenki aki bármilyen csekély változást indíthat el Marni- val való bensőséges viszonyában az veszélyes.

Megértettem Jane-t , bár mélységesen elítélem azt, hogy csupán gyűlöletből másoknak komolyan ártsunk.

És milyen érdekes, hogy olvasás után jó pár nappal már más érzésekkel gondolok vissza a könyvre mint akkor. Nem láttam bele annyi mindent mint most. Összetett, elgondolkodtató regény. Komoly témát feszeget. A lelki sérülések nem látszanak rajtunk, pont ezért veszélyesek. 

Értékelés:

3 kirekesztett cseresznye az 5-ből!!

Caroline Bernard: Frida Khalo és az élet színei

A mexikói festőnőt természetesen felismerem jellegzetes arcáról és ruhaviseleteiről , de az életéről semmit sem tudtam.

A történet eleje nagyon tetszett, annyi minden történt, hogy csak kapkodtam a fejem. Ám miután Frida férjhez ment és feleség lett az élete akörül forgott, hogy a férje miért, és éppen kivel csalja... Igaz ez fordítva is így volt, Frida szeretett nőt, férfit, volt alkalmi és évekig tartó kapcsolata a férje mellett.

Volt a történetükben annyi hihetetlen momentum, hogy csak na- ami engem nagyon kiborított, le sem írom, járjon mindenki utána - ..nem tudom mi tartotta össze őket, ha valakit szeretek nem okozok fájdalmat, nem alázom meg lépten nyomon. Azt hiszem nekik ez is a személyiségük része volt...

 Olvasás közben többször felmerült bennem, hogy mi lett volna ha nem történik az a bizonyos baleset, és Frida orvos lesz ahogyan azt tervezte. Kevesebb szenvedés jut neki a magánéletben? Kielégítette volna, hogy embereket gyógyít? 

Az mindenképpen csodálatraméltó ahogyan vállalta önmagát. Nem érdekelte ki mit szól a ruhatárához, a viselkedéséhez, a fura festményeihez. 

A festés tulajdonképpen minden volt neki; kényszer, gyógyír, terápia, szenvedély.

Szívesen olvastam volna a lepedőgyűrések helyett többet Frida ágyban töltött éveiről, a festészetről, még jó pár kép el is fért volna a könyvben. A szerző túl nagy hangsúlyt helyezett a héjanászukra és keveset a művészetre, festészetre.

Összességében remek olvasmány.

Értékelés:

4 cseresznye a vásznon az 5-ből!!!

Jane Green: Nyári titkok

 Én valamiért úgy emlékeztem Green könyveire, hogy laza, csajos történetek. Ezt sugallta a borító is , bevallom a fülszövegen át siklottam, a szerző neve miatt választottam a könyvet.

Csajos könyv ugyan, de kemény.

Főszereplőnk Cat, aki alkoholista. Már tinédzserkorában rájött, hogy az alkohol oldja a gátlásait, vicces és laza lesz tőle. Olyan dolgokat is meg mer lépni amit józanul soha. Elcsábítani például a kiszemelt fiút.

Fiatalon felnőttként is folytatódik a mámor, aztán találkozik az igazival, és megtud egy titkot ami átírja egész gyerekkorát.

Elképesztően jól át tudta adni a szerző az alkoholizmus okozta nyomort, mint lelki, mint testi értelemben. Cat egy idő után már tisztában van vele, hogy lehet bármilyen sikeres, vagy szerelmes, az alkohol akkor is az első az életében.  Minden reggel fogadkozik, ami egészen estig kitart...

Cat többször is elindul a lejtőn, aztán a totális mélypont Nantucketben éri, ahová tulajdonképpen újrakezdeni ment.

 Szerintem nincs olyan ember, akinek ne lenne valamilyen kapcsolata a piával; családtag, ismerős, aki nyíltan vagy titkolva de állandóan üveget dédelget.

Bevallom én eddigi életem során talán egy pohárnyi alkoholt ittam, nem vonz az, hogy erre költsem kevés pénzem, hogy ne tudjak magamról, hogy ez irányítsa az életem... rejtély kinél miért, és hogyan alakul ki bármilyen függőség.

Gyerekfejjel több alkoholista is volt a közelemben, de akkor nekem ez nem volt egyértelmű. Felnőtt fejjel esett le, hogy milyen problémájuk volt.

Persze száraz lenne a történet ha csak az alkoholizmus körül forogna, Cat élete eléggé zűrös, és mindig történik vele valami. Nekem a családi bonyodalmak is nagyon tetszettek. Tudom értékelni ha a szereplők élete a realitás talaján mozog, tudunk velük azonosulni.

Alaposan utána fogok járni, van e még könyve a szerzőnek amit esetleg kihagytam.

Értékelés: 4 spicces cseresznye az 5-ből!!!

Két szépség

 A Tericum kiadó már régóta a szívem csücske. Már nagyon várom tőlük ezt a két könyvet. Már csak a borítók miatt is érdemes beszerezni őket.

Mindkettő novemberben jelenik meg.