Josie Silver: Egy decemberi nap

Azt nem mondom, hogy nagyon időszerű és aktuális volt ez az olvasmányom. Az biztos, hogy régóta szemeztem vele.
Az elején azt éreztem, hogy akár kedvencet is avathatok, aztán ahogy haladt a történet, úgy lohadt a lelkesedésem is.

Adva van két barátnő, Laurie és Sarah és a férfi akit mindenki szeret; Jack.
Nos a tipikus szerelmi háromszög, évekig elnyújtva.
Nagyon hasonlít a Szerelem kölcsönbe könyvre. Mondjuk az valamiért jobban tetszett.

Nemcsak Laurie de Jack szemszögéből is megismerjük a kapcsolatuk alakulását. Egyébként nagyon idegesített, hogy Jack karaktere folyamatosan káromkodott, mintha ez az egyetlen ismérve lenne egy férfi szereplőnek...
Néha megcsillant a szerző remek stílusa, de agyonvágta a sok szerencsétlenkedés. Emberek akik évekig mást szeretnek, mégsem tesznek egymásért semmit. Mindezt azzal magyarázva, hogy a legjobb barátnőt és a barátnőmet nem bántom meg, de a háta mögött azért kavargatunk, sóhajtozunk...hazudunk.

Biztosan velem van a baj, de annyi alkohol fogyott a történetben, ami egy kisebb város lakosságának májának kuka.
Nem értem, hogy miért kell az élet minden pillanata  mellé egy poharat is szorongatni, lehet az öröm, bánat vagy éppen szürke hétköznap.

A könyv fülszövege nagyon sokat elárul, aki szeretne némi meglepit, ne olvassa végig! A borító viszont szép.

Értékelés:
3,5 félrenéző cseresznye az 5-ből!!!

Kate Quinn: Alice hálózata

 "Annyira keserves dolog a remény, sokkal keservesebb, mint a harag."

 Azért várt ennyit a polcon, mert nagyon szürke kisegér kinézete van. Sajnos ilyen felszínes vagyok, és nekem kell, hogy egy könyvnek szép ruhája legyen. (Például Kate Morton könyvei mind olyan elegánsak; kemény fedelesek, vonzó ruhával) megérdemelt volna ez a zseniális könyv, egy nagyon szép borítót!!!




Zseniális történet arról, hogyan lehet a két világháborút összekötni, két teljesen különböző  nőt egy csapattá kovácsolni.
 Charlie a saját élete elől menekül, rögeszmésen keresve a háború alatt eltűnt unokatestvérét. Eve szintén saját maga, a múltja elől menekül. A valaha ragyogó Eve árnyéka önmagának, lelkileg és testileg megnyomorítva tengeti mindennapjait, mígnem egy nap Charlie be nem kopogtat hozzá.

Hogyan lesz valaki kém? Mi az amit elképzel róla az ember, és mi a valóság? Elég csak bátornak lenni?

 "Elidőztünk a boldogságunk törékeny buborékában, abban a fajta boldogságéban, amely a mélabú felett lakozik..."

Miközben Charlie lohol egyik nyomtól a másikig, szép lassan kibontakozik Eve homályos múltja.
Minél inkább közeledünk a cél felé, annál borzalmasabb és izgalmasabb kalandokba csöppenünk.


A szerző valódi kémnő alakja előtt tiszteleg a könyvvel, sőt kémnők előtt!!!

Értékelés:
5 kémséges cseresznye az 5-ből!!!!

Veronica Henry: Hosszú hétvége

Így - az egyáltalán nem érzékelhető - nyár kellős közepén, én sem kívánnék magamnak mást, csak egy hosszú hétvégét. Gondoltam adjunk az érzésnek, ezért esett a választásom erre a könyvre.

Ami jó volt, az a helyszín, és a hamisítatlan nyaralós hangulat. Ami viszont túl sok volt, azok a szereplők. Nagyon sok szálat tartott kézben a szerző, és nagyon gyorsak voltak a váltások, bevallom nem is voltam kíváncsi mindenkire...

Adva van egy kicsi, de impozáns szálló. Mind az alkalmazottak, mind a vendégek főszereplővé lépnek elő erre a bizonyos hosszú hétvégére. Bepillantunk a kulisszák, és az ajtók mögé.
Tulajdonképpen Claire a fő főszereplő. A szálló igazgatójaként az ő élete bonyolódik a leginkább, és az ő múltjába is bepillantást nyerünk.
Csalfa férj, esküvőre készülő legénybúcsús szereplők, a szálló tulajdonosai, és egy fiatal pár mellett a dolgozók is aktívan szövik a szálakat.

Amiben biztos voltam, hogy "boldog befejezés" ezúttal sem maradhat el, hiába fogytak az oldalak, és egyre csak késtek a megoldások.

Igazi strandkönyv, ahol a bágyadt napsugarak, és naptej illata mellett el is hisszük, hogy minden gondunk megoldódhat.

Értékelés:
3 szállodai cseresznye az 5-ből!!!

Claire Douglas: Utoljára látták

Nem mondom, hogy lerágtam mind a tíz körmöm olvasás közben, de végig olvastam, és akkora nagy bakik sincsenek benne. Igazából nekem hiányzott a thriller címke hozadéka, az izgulás.

Egy fiatal pár szerencsésnek mondható lakáscserét követően egy gyönyörű tengerparti házban tölthet egy hetet.
Szép lassan adagolva, lépésenként jutunk el a gondokig, a titkokhoz.
Már a nyaralás sem gondtalan, de úgy tűnik a lakáscsere egy kisebb rémálom lesz. Egy tucat furcsa dolog történik Libby és Jamie háza tájékán.
Az már csak egy apró bosszantó adalék, hogy amíg Libby teljesen egyedül van a világon, Jamie-n kívül senkije sincs, férje viszont tökéletes családot tudhat magáénak. Két lánytestvért, sőt exe is a családja közelében marad.
Libby kívülállóként  próbálja ép elmével megtartani férjét és kideríteni ki az aki meg akarja keseríteni az életét.

Én azt hiszem, hogy igazán nagy titkot, ami a mindennapjainkat is befolyásolja nem lehet évtizedekig hurcolni. Az örökös készenlét, a hidegvér megőrzése, és a kiszámíthatatlan véletlenek, mind ellenünk dolgoznak.Arról nem beszélve, hogy ha egyszer egy ilyen spirálba kerülünk, egy hazugság csak újabb hazugságot szül.

Olyan nagyon nem döbbentem meg mikor tisztulni kezdett a kép, de bevallom volt olyan szál ami meglepett! Olvasmányos, gyorsan haladós történet.

Értékelés:
4 meghazudtolt cseresznye az 5-ből!!!!

Holly Morgan: Egy nyár az álmok nyomában

Olyan történetre vágytam, amit csak olvasni kell és sodornak az események. Végül is félig meddig megkaptam. Sajnos elvett az élvezeti értékéből a huszonhét éves Eva naiv rajongása, és a sok rózsaszín lufika.

Eva anyja halála után azzal szembesül, hogy nincs más aki anyja bakancslistáját teljesítse, csakis az egyszem lánya. A Lábaid előtt a világ utazási iroda egy pazar hathetes világ körüli utat állít össze Evanak kísérővel együtt.
Az indulás napján azonban a kísérője bokáját töri, így Eva megkapja a hihetetlen szépségű, tökéletes testű THORT!!! (Akit én mindig Tibinek olvastam...)
A közös kaland során eljutnak Párizsba, Velencébe, Egyiptomba, Kenyába- a teljesség igénye nélkül.
Sorra veszik Eva kalandvágyó anyukája listáját, kipipálva az éneklést az Eiffel toronyban, Bálnales, hőlégballonozás, repülőből kiugrás és a többi.

Az utazással az volt a bajom, hogy az unalomig ismert kliséken kívül talán két olyan dolog volt ami érdekes volt, igazi újdonság. A szerző nem ölt túl sokat ebbe a részbe. Volt, hogy csak pár mondatot szentelt az aktuális helyszínnek, legtöbbször az anyukájának írt képeslapokból tudtuk meg éppen hol járnak.
A fő csapásvonal Thor volt, a neki való ellenállás és a csodálat, hogy milyen izmos, szexi, és tökéletes.
Az A-ból B-be való eljutással bíbelődtünk sokat, avagy összejön e a hihetetlen Thor, és a naiv, félős Eva?? Nem lövöm le a poént, jó?

A szerző próbált pár csavart csempészni a történetbe, de ezek is annyira egyenes úton haladtak, hogy szemernyi izgalmat sem találtam, például Eva apjának a felkutatásában. Száraz volt és már már annyi véletlen egybeesés volt, ami több mint hihetetlen.

A szerelem kibontakozása a Romana füzeteket megszégyenítő romantikus mázzal lett bevonva, felvonultatva az összes klisét, lihegést, ájuldozást már a kedves bokájának láttán is.

A borító cuki lett, kedvem támadt hőlégballonra szállni.

Értékelés:
3 nyálas cseresznye az 5-ből!!!

Tara Westover: A tanult lány

Én azt gondoltam, hogy egy tudásra szomjazó kislányról fogok olvasni, aki annak ellenére koptatta az iskolapadot, hogy szülei ellenzik az állami (vagy bármilyen ) oktatást. Nem is tévedhettem volna nagyobbat!!!
Tara egy kihasznált, kisemmizett, családon belüli erőszak áldozata, akit saját testvére nyílt színen kínzott anélkül, hogy szülei, vagy bárki más kiállt volna mellette.
Az elborult elméjű apa, szolgalelkű felesége és Tara összes testvére a világvégére készül. Elzártan a világtól a Bak- orom árnyékában gyűjtik literszámra a benzint, az élelmiszert, fegyvert és lőszert. Ha 2000-ben el is jön a világvége, ők utána is vígan élnek majd.
A családfő a vallásra hivatkozva utasított el mindent ami a normális embereknek egyértelmű; oktatás, védőoltások, kórház, telefon, édesség, szép ruhák, normális élet.

"Ami engem illet, még azt sem tudta senki, pontosan mikor születtem."

Tara kicsi korától kezdve felnőtteket megszégyenítő módon dolgozik. Az apa szerint minden betegség, baj, szerencsétlenség túlélhető az Úr irgalmából. Számtalan baleset éri a gyerekeket, sőt az apa is maradandó egészség károsodást szenved, mindezeket rendületlenül az isteni gondviselésnek tekinti.

Hülyék között nehéz normálisnak maradni. Sokszor kerül Tara is tudathasadásos állapotba, hiszen biztosan vele van a baj, ha mindenki más jól érzi magát a agyhalott családja körében csak ő nem.
Gyerekként természetesnek hisszük, hogy az a normális amiben élünk. Aztán eljön az idő mikor mást is meg tapasztalunk, sőt megkérdőjelezzük, valóban az e a normális amit egészen eddig annak hittünk?? Valóban mindent el kell viselnünk, és fogadnunk csak azért mert azt a szüleink akarják?
Csak neki nem vicces ha a bátyja eltöri a csuklóját, a lábujját. Megalázza, rettegésben tartja. Közben az apuka is állandóan prédikál, az anyuka bősz bólogatása közepette. Szerintük Tara túlreagálja a dolgot, a tanulás az agyára ment, és a többi.

'...bár elutasítottam apám világát, annyi bátorságot soha nem sikerült összeszednem, hogy a sajátomban éljek igazán."

Tara időről időre kiszabadul a földi pokolból, próbálgatja a normális életet megvalósítani. Hol a lelki ismerete, hol a család, a szeretet hiánya hajtja vissza szülőhelyére. Ám ahogy telik az idő, úgy ébred rá Tara, hogy választania kell. A szüleit nem, hogy nem változtathatja meg, még csak meg fel sem nyílhat a szemük arra a borzalomra amiben élnek. Minden testvére másképp éli meg és emlékszik a gyerekkorukra. Van aki szintén elmenekül, de kompromisszumra készen a szülőkkel szemben, és van aki szintén azt tartja normálisnak ha éjjel-nappal egy roncstelepen dolgozol, nem tisztálkodsz, nincs saját életed, sem akaratod.

Eleinte azt hittem, hogy a hatvanas években járunk, aztán mikor Tara arról ír, hogy apja milyen csalódott lett mikor 2000-ben sem jött el a világvége... Nem értettem, hogy lehetséges, hogy semmilyen hatóságnak nem tűnt fel ez a dolog. A nem létező gyerekek, akiknek semmilyen személyi okmányuk nem volt. Voltak annyira súlyos események, amikor egyikük másikuk apjuk ellenkezése ellenére kórházba kényszerült-senki nem gondolta, hogy nemcsak a sérülések miatt kellene utána nézni a családnak?? Volt két súlyos autóbalesetük is, minden következmény nélkül.

Vajon a mai napig vannak ilyen világtól elzártan élő családok, ahol a skizofrén, depressziós apa és szintén beteg testvérei között kell felnőnie bárkinek?

Tara rendkívül erős és szerethető. Bámulatos amit véghez vitt, teljesen egyedül, kiszolgáltatottan.

(Kép forrása: Moly.hu)

Értékelés:
5 egyedüli cseresznye az 5-ből!!!

Robert Lambry: Rajzolj mindenféle állatot

Leszögezem, hogy nem tudok rajzolni. Kicsit sem! Hosszú évek alatt a fa, virág, napocska mondhatni biztos kézzel megy, de egy normális macska vagy arc nem.
Többek között azért is tetszett meg ez a kötet, mert rengeteg állatot lehet a lapokra varázsolni, a macskától kezdve egészen a fácánig, de választhatunk pillangót vagy tücsköt is. Több mint százötven!! mintából mazsolázhatunk.
Egyébként az ötlet majd száz éves, az alapötlet, egy gyerekeknek szóló újságban jelent meg, így tanítgatva őket rajzolni. Így született meg aztán ez a könyv.

Már az első próbálkozásaimat siker koronázta - legalábbis én így éreztem - ha kicsit több időm lenne, szerintem rövid időn belül mester válhatna belőlem:-)

Remélem jól látszik a gyors fejlődés? A macska hátulról, elsőre ment :D

Értékelés:
5 rajzolt cseresznye az 5-ből!!!