"Ez a semmi ideje háború és béke között."
Lore testvéreivel a II. világháború végén Hamburgba indul nagymamájukhoz.
Az öt gyerek szívszorító, izgalmas, kegyetlen útját kísérhetjük nyomon.
Az induláskor Lore még családi emlékeket, fényképeket, albumot is csomagol, aztán ahogy az útjuk egyre csak nyúlik, ahogy egyre fáradtabbak és csüggedtebbek lesznek, úgy szabadulnak meg a "felesleges" holmiktól.
Sok könyv született már a háború árván maradt gyerekeiről, a koncentrációs tábor apró lakóiról.
Ez a könyv annyiban más, hogy a náci szülők gyerekeként a háború végén talán még nehezebb élet vár rájuk, mint a háború alatt.
Arról nem beszélve, hogy a naiv, és ártatlan gyerekek egyszer kénytelenek lesznek szembenézni majd szüleik tetteivel.
A sok- sok Lore miatt született meg ez a könyv.
Őket sem lehetett megóvni a háborútól, sajnos.
Rossz belegondolni, hogy mennyi gyereknek volt hasonló a sorsa háború alatt, és után.
Útjuk során sok érzéketlen ember, határ vonalak, katonák keresztezik útjukat, hiába reménykedtem, sajnos nem múlik el tragédia nélkül a kényszerű utazás.
Nincsen pontosan meghatározva, hogy Lore menyi idős, én olyan tizenöt évesnek tippeltem, de mindegy hány éves, ilyen helyzetben ennyi terhet egyetlen gyerek sem cipelhetne.
Le a kalappal a kislány előtt.
Hiába félt, rettegett, a testvéreire példásan vigyázott, próbált nekik mindent megadni amit csak lehetséges volt.
Mellék szereplő Thomas viszont a másik oldalt képviseli... furcsa, kurta jelenléte akár egy szellemé.
Értékelés:
5 romokon nyíló cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése