Emma Forrest:Visszhangzó szavak

"Nem tudom ,kinek tűnt fel legelőször,hogy a jók korán halnak,de csakugyan többről lehet itt szó puszta statisztikai anomáliánál."

Értékelem ezt a könyvet,de csak azért mert egy orvosnak állít emléket.Dr.R. volt az aki segített a szerzőnek kimászni a gödörből,bár a könyvet olvasva nem hittem volna,hogy sikerülhet...

Az önéletrajzi mű,fő vonulata Emma csapongó beszámolója ,betegségéről,állapotáról-nekem úgy tűnt Emma sosem stagnál,pihen mindig volt újabb tünet,roham amire aztán gyógymódot kellett keresnie.

Bevallom egy idő után már nem részvétet éreztem,csupán értetlen voltam.
Látszólag mionden rendben volt ennél a fiatal  lánynál,de neki sosem volt jó...pedig szerető szülei,szerető barátok vették körül,színészek,rendezők között forgott,híres emberekkel készíthetett interjút,férfi is akadt bőven aki Emmára vágyott...de ,hogy mire vágyott Emma?? Rejtély...sokszor elég volt az is,ha szépen sütött a nap Emma máris padlót fogott,és szerintem az a legnehezbb dolog a világon,hogy valaki olyannak segítsünk aki maga sem tudja mit szeretne,mitől érezné magát jobban.

A könyv Emma emlékezéseit megszakítva,leveleket tartalmaz amiket hálás és gyógyult betegei írtak Dr.R halála után-senki sem tudta,hogy tüdőrákban szenved,így az összes volt és jelenlegi páciensét sokkollta,hogy nincs többé.

Kiváló ember lehetett,valóban egész életét,lényét a betegeinek szentelte.

Értékelés:
3cseresznye az 5-ből!!!