2018. november 11., vasárnap

Pamela Druckerman: Bonjour Madame (Avagy a negyven nem jelent semmit :D )

"Az életközépi válságot Londonban fedezték fel 1957-ben."

Az ilyen jellegű könyveket csakis úgy szabad olvasni, hogy az ember közben papírra is tudja rögtön vetni magvas gondolatait. Nagyon jól szórakoztam Pamela negyvenes gondjain, amik az enyémek is lehetnének. Hol egyetértettünk,(sosem növünk fel, nem vagyunk felnőttek és kész)  hol nem, (szex hármasban, férj születésnapi kérése-Ne mááááár)


"Tényleg léteznek felnőttek? És ha igen, pontosan mi az, amit ők tudnak, és mások nem?"

Nem tartom magam eléggé felnőttnek, hiszen egy csomó dolgot nem tudok. Számomra az az abszolút felnőtt aki az élet minden területén önálló és hatékony. El tud intézni bármilyen hivatalos ügyet, ugyanakkor játszi könnyedséggel cserél kereket is, ha az élet úgy hozza.
Én meg továbbra is úgy teszek mint aki tudja mit csinál. Mostanában jöttem rá arra is, hogy imposztor szindrómám van.

"Tudod, hogy a negyvenes éveidet taposod, amikor ...
- Megpillantasz egy szépiaszínű fotót egy szövőszék mellett ülő viharvert indián asszonyról, és rájössz, hogy valószínűleg egyidősek vagytok."

A szerző Amerikából költözött Párizsba, így nagyobb rálátása van arra, hol, hogyan öregednek a nők, illetve mit kezdenek az életkorukkal.
Mindegy is mit gondolnak rólunk (persze, hogy nem mindegy) ha mi negyven évesen is hamvasnak érezzük magunkat, akkor azok is vagyunk.
Örökké jó lesz a spagettipántos top? A rózsaszínt is bármikor viselhetem? (És ha csillámos?) Muszáj bölcsnek lenni tűnni -és főleg komolynak?? -ennyi idősen??

Öltözködés, barátság, gyereknevelés, karrier. Minden területen jól haladunk? És mindig úgy viselkedünk, érzünk ahogy az elvárható lenne?

"Nagyszerű, hogy végre vannak közeli barátaim. Már csak azt kívánom, bárcsak lenne időm találkozni velük."

Ez is egy tipikus felnőtt "betegség". Több olyan barátnőm is van akikben feltétel nélkül megbízom, ismernek stb. jó lenne a napi aprócseprő dolgokat is megosztani velük, de mivel mindketten távolabb élnek így egy kávézós találka megejtése is óriási logisztikai feladat. Volt olyan időszak amikor az ünnepekhez igazítottuk az összeröffenéseket, de az utóbbi időben annyira zsúfoltak ezek az időszakok (is) , hogy mostanában már csak az apró repedéseket keressük a hétköznapokon.

"Tudod, hogy a negyvenes éveidben jársz, amikor...
- Az összes szám, amit kívülről fújsz, már legalább húsz éves."

Szerettem olvasni Pamela elmélkedéseit, és persze kíváncsi voltam ő hogyan oldja meg, hogyan éli meg a hétköznapokat anyaként, feleségként, dolgozó nőként.
Jó kis könyv, sokkal többet kaptam mint amit előzetesen elvártam.

Értékelés:
4,9 felnőtt cseresznye az 5-ből!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése