Jennifer Hillier: Apró kis titkaink
Mindig nehezen választok ebből a műfajban, mert nálam nagyon vékony a határvonal a tetszett és a nem tetszett között. Elöljáróban annyit, hogy elkezdtem a könyvet, és csak azt vettem észre, hogy már a felénél tartok!
Marin élete nagy tragédiája után éppen csak feláll a padlóról amikor férje hűtlenségével szembesül. A nő elhatározza, hogy nincs ennél lejjebb, nem engedi, hogy a sors újabb csapást mérjen rá.
Ami nagyon tetszett, hogy mindenkiről megtudjuk mi motiválja. Bepillantást nyerünk a szereplők életébe, lelkébe- elérve, hogy mindenki döntését , érzéseit jogosnak ítéljük. Egy átlagosnak tűnő szerelmi háromszög sokkal többet rejt, mint a megszokott klisék sokasága.
Ez a remek pszichológiai thriller a történet végéig fenntartja a figyelmet, és közben nagykanállal adagolja a feszültséget. Igazi homlokra csapós sztori.
Számomra egyetlen hibája a kissé elnyújtott befejezés, de lehet inkább türelmetlen voltam.
Értékelés: 4,9 hátba támadott cseresznye az 5- ből.
Tess Stimson : Az enyém, vagy a tiéd sem.
Talán nem túl jó ötlet egymás után olvasni a női lélektani thrillereket, közös a két kötetben, hogy mindkettő esetében őrült tempóban hajtottam a lapokat.
Egy óriásnak is mondható mozaikcsalád, új és régi feleségeinek harcát követhetjük nyomon.
Louise a régi feleség négy év elteltével sem képes belenyugodni a veszteségbe, és mindent megtesz annak érdekében, hogy volt férje az életük része legyen. Ehhez persze legtöbbször a gyerekeit használja fel...
Caz az új feleség azzal nyugtatja magát, hogy Ő nyert, ráadásul a közös gyerekkel gyorsan kompenzálta a korábbi házasság hosszát.
A két feleség mellett ott az anyós, aki szintén őrült módon ragaszkodik volt vejéhez.
Szerintem a fülszöveg túl sokat árul el, picit sejtelmesebben fogalmazva több izgalom jutott volna az olvasónak.
Mindenkinek van titka a családban, amit igyekszik a végsőkig takargatni. Ráadásul mindenkinek elég oka volt haragudni a férjre, de ennek ellenére mindenki ragaszkodik a lusta, csapodár, döntésképtelen férfi figurához, aki igencsak nem törődöm módon áll az érte harcoló nők között.
Érdekes módon senki sem akarta megérteni a másikat, mindenki arra törekszik, hogy a saját akaratát érvényesítse. A végén már bármi áron...
Picit sajnáltam, hogy csak a két nő szemszögéből ismerjük ezt a szerelmi háromszöget. Teljesebb lett volna a kép, ha Andrew is szót kap.
A rendőrségi jegyzőkönyvek megtörve a sztorit, újra és újra emlékeztetik az olvasót, hogy már az első lapokon megtörtént a legrosszabb. Persze ez nem egy önsegítő könyv, hanem egy csavaros, izgalmas történet, ahol mindenki a saját érdekeit szem előtt tartva cselekszik.
Ha az emberek, főleg ha családról van szó, csak kicsit is tiszteletben tartaná a másik érzéseit, elismerné, hogy a másik is szenvedhet, talán nem lenne ennyi viszály és gyűlölet egymás irányába.
Értékelés:4,5 féltékeny cseresznye az 5- ből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése