Sokadik Kívánságszatyor

Egyesek szerint még messze a karácsony, mások már el is kezdték a készülődést, egy biztos a kiadók már most meg vannak őrülve. (Mi lesz itt decemberben??) Annyi jó könyv jelenik meg folyamatosan, hogy lassan elveszítem a fonalat, és fel kell végre találnom az időgépet.

 Dinah Jefferies: A selyemkereskedő lánya
 
Tea és feleség helyett most selyem és lány, de biztosan lesz olyan jó a szerző ezen könyve mint a  A teaültetvényes felesége  ami pazar volt.


1952, ​Francia Indokína. A tizennyolc éves, félig francia, félig vietnami lány, Nicole a születése pillanatától fogva gyönyörű nővére árnyékában él. Miután apjuk fontos kormányzati állást kap, a lányaira bízza a családi selyemkereskedelmet. Ám Nicole csak egy elhagyatott kis selyemboltot kap a vietnami negyedben, amely tele van ellenállókkal, akik akár erőszakkal is véget akarnak vetni a francia fennhatóságnak.
Nicole életében először szembesül azzal, mennyire korrupt a gyarmatosító hatalom, és hogy a saját családja is részt vesz a piszkos ügyletekben. A lány elveszti bizalmát a családja iránt, két világ között őrlődik. Mindeközben megismerkedik egy elbűvölő amerikai selyemkereskedővel, azzal a férfival, akiről mindig is álmodozott. De vajon bízhat-e benne egy olyan világban, ahol senki sem az, akinek látszik?
A teaültetvényes felesége nagy sikerű regény szerzője ezúttal sem okoz csalódást az olvasóknak: izgalmas, fordulatos cselekmény, színes leírások, amelyek festőien mutatják be a vietnami tájat és Hanoi nyüzsgő utcáit, ahol az utcai árusok fennhangon kínálják portékájukat, bambuszkalitkákban kanárik énekelnek, és a levegőt betölti a gyömbér illata-

 Ross King: A dühödt ámulat

Monet és az ő élete egy gyönyörű kötetben!

Ross ​King a rá jellemző alapossággal, levelek és visszaemlékezések ismeretében ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét.
Claude Monet vízililiomos képei a múlt század legismertebb és legnépsze­rűbb műalkotásai közé tartoznak. Ezek az igéző festmények a művész zavaros, gyötrelmes és szomorú életsza­kaszában ke­letkeztek. A háttérben megbúvó dráma alig ismert. Ross King könyve most elő­ször meséli el a teljes törté­netet, és mutatja be az oly sokak által kedvelt alkotót.
1914-ben kitört az első világháború. Az ekkor a hetvenes éveinek derekán járó Monet a világ egyik leghíre­sebb és legsikeresebb festője volt; vidéken élt egy hatalmas házban, ahol egy egész autóflottát tartott; nevét feltétlen tisztelet és megbecsülés övezte, magánélete azonban romokban hevert. Felesége, Alice 1911-ben bekövetkezett halála, látásának egy évvel később beállt súlyos megromlása, valamint fia, Jean elvesztése után gyakorlatilag felhagyott a festés­sel. Ám a gyász, a betegség és az al­kotói válság e szomorú időszakában – miközben a nyugati fronton mennydörögtek az ágyúk – belefogott élete legambíciózusabb, leggyötrelmesebb művészi feladat­ába.
Legközelebbi barátai, köztük Franciaország rettenthetetlen miniszterelnöke, Georges Clemenceau biztatásá­ra Monet a háború éveiben, és egész hátralévő életében ezeken a nagyszerű képeken dolgo­zott. Annyira megszállottja lett az irdatlan feladatnak, hogy a falusi borbély házhoz jött, és ott, a vízi­liliomos tavacska mellett vágta le a haját, hogy a festést egy pillanatra se kelljen abbahagynia. Több száz négyzetméternyi vásznat borított be vibráló színekben tündöklő festékrétegekkel. Ahogy a képek sokasodtak, Monet becsvágya is növekedett; tervezgetni kezdte a világnak hátrahagyott öröksége méltó színhelyét: a párizsi Orangerie-ben létesítendő Musée Claude Monet-t.

 Matthew Thomas: Nem vagyunk magunk
 
Valamiért azt érzem, hogy ez egy nagyon jó könyv lesz.

 Eileen szülei a 20. század derekán Írországból vándorolnak az Egyesült Államokba, s otthonukban hol vidám, hol borús a hangulat – a vendégek számától és az elfogyasztott alkohol mennyiségétől függően. Eileen felnőve mindent elkövet, hogy maga mögött tudja gyermekkora kiábrándító közegét, és jobb életről álmodik.
Amikor férjhez megy a jóképű kutatóhoz, Edmund Learyhez, felcsillan előtte a lehetőség, hogy jólétben, szeretetben éljen, mint az ideális amerikai középosztálybeli családok. Hamar világossá válik azonban, hogy bár kétségtelenül szeretik egymást, Eileennek és Ednek más az elképzelése arról, mit jelent a boldogság, és miként lehet elérni. Életüket növekvő fellegek árnyékolják be, de ők kétségbeesetten igyekeznek fenntartani a látszatot, megőrizni jövőről szőtt álmaikat, és leküzdeni minden akadályt.
Learyék sorsát a családi boldogság és a gyarapodás ígérete határozza meg, amely a II. világháború után foglyul ejtette Amerikában a szíveket és a lelkeket. A lebilincselő és megindító regény arra figyelmeztet, hogy az élet nem csupán diadalok és vereségek főkönyve, hanem valami egészen más és több: az emberi viszonyok mélyén rejlő titok.

 Margaret Atwood: Alias Grace
 
Még a Szolgálólány meséje is elolvasásra vár, de ez akkor is kell. Hirtelen azt hittem, hogy ez ugyanaz a könyv mint Hannah Kent könyve a Rekviem egy gyilkos asszonyért első olvasatra a tartalom mintha teljesen egyezne, de persze nem.

 A Kanadába emigrált Grace Markot gyilkosságért ítélték el 1840-ben. Állítólagos szeretőjével együtt kegyetlenül végeztek Grace munkaadójával és annak házvezetőnőjével. Védője Grace elmeállapotára hivatkozva eléri, hogy ne kötél általi halálra, csupán életfogytiglanra ítéljék. Sokan vannak meggyőződve arról, hogy gonosz és őrült teremtés, de ugyanennyien az ellenkezőjéről is: ártatlan teremtés, aki a körülmények áldozata lett. Egy fiatal és feltörekvő orvos elhatározza, hogy kideríti az igazságot, ezért hetente leül beszélgetni a lánnyal, aki egyre inkább megnyílik neki, ám azt állítja, a gyilkosságból semmire sem emlékszik…