Az élet úgy hozta, hogy unoka és nagymama lakást, és ezzel életet cserélnek. Leena megy vidékre, Elieen nagyi meg felköltözik a zajos városba.
Az, hogy milyen lelki történések lappanganak a háttérben, arra is fény derül- erre utaltam a komolyabb témával.
Amit szerettem a történetben az, hogy sokszínű, és remek karaktereket alkotott a szerző. Ugyancsak pozitívum, hogy nemcsak a fiatal generáció képviselteti magát.
Természetesen ezeket a könyveket azért szeretik sokan mert tudjuk, hogy csakis boldog lehet a befejezés, legyen akármekkora baj, és tragédia. Nekem ez nem túl életszerű, sajnos nem mindenki kapja meg a boldogságot, bármennyire is jogosnak érezzük.
A fiatal és idős generáció sem mindig talál egymásra az életben, és az sem törvényszerű, hogy egy adott társaság minden tagja imádja a másikat, és persze az sem fordulhat elő, hogy valaki kilóg vagy valakit kirekesztenek.
Sokkal többet adna egy egy ilyen történet ha árnyaltabb lenne, ha több színt, és realitást vinne bele a szerző, attól még maradna szórakoztató és életigenlő.
A környezetváltozás, vagy az, hogy nyitottak vagyunk egy számunkra teljesen új élethelyzetre még nem jelent garanciát arra, hogy el is érjük vele a célunkat.
Ami a nagyi párkeresését illet, nagyon édesen volt tálalva, de ebben a korban nemcsak a digitális kihívás ami óriási akadály nekik, de például úgy adja elő az időskori testi kapcsolatot is mintha ez is csak szándék kérdése lenne. Akarom és úgy lesz.
A legtöbb idős ember attól még nem tanulja meg kezelni az okostelefont mert a kezükbe kerül, és nem egyszer, hanem egymilliószor kell elmagyarázni egyetlen funkció működését.
Az, hogy egy halom nyugdíjas mellé mégis jut egy szál jóképű, független agglegény már csodaszámba megy...
Mindent összevetve meg kapja a négy cseresznyét, mert olvasmányosan ír.
Értékelés:
4 csodás cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése