A könyv fő váza nagyon hajaz a fentebb említett könyvre. Házaspár, gyerekek, egy kietlen, de gyönyörű vidék, és aztán a kis téboly meg ijesztgetés.
Carnhallow ad otthont az ifjú házasoknak. Rachel és David a férfi otthonába költözik, a ház évtizedek óta a bányászatból alaposan meggazdagodott Kerthen család tulajdona.
A házat David elhunyt felesége kezdte felújítani, halála után két évvel Rachel -re vár a feladat, hogy újra régi fényében ragyogjon a ház, melynek pompája sok ember keserves munkájának, és korai halálának gyümölcse.
Rachel két évvel azután lép David és nyolcéves fia életébe, hogy David felesége Nina furcsa körülmények között a birtok körüli egyik régi és lezárt bányájában leli halálát.
Két év nyugalom után a Kerthen családban újra felszínre kerül az anya halálát övező feszültség és titok. Mindenki rébuszokban beszél, a kisgyerek Jamie pedig még ennél is furább dolgokat mond.
Érthető, hogy Rachel válaszokat akar-igaz az már csak nekem magas, hogy miért ugrott fejest vakon egy házasságba.
David egy ideig tűri a nyaggatást, aztán úgy dönt, hogy a lehető legjobb ha feleségét gyorsan eltünteti...
Elég realitást vesztettnek éreztem egy -két dolgot, és ez bizony alaposan lehúzta a tetszési indexet.
Nagyon jól kezdődik a történet, ám ahogy haladunk úgy vesztett egyre az erejéből, már a történet közepe sem volt más mint erőtlen huhogás.
Ami nagyon jó volt, hogy a családi birtokot körülvevő bányákról szóló történetek igazak, sőt több eredeti fénykép is szerepel a könyvben a bányákról és munkásokról. Kegyetlen időszakot és világot ismerhetünk meg. Erről szerintem lehetne írni egy teljes könyvet mindenféle mellék pszicho nélkül.
Értékelés:
3 kibányászott cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése