Sok mindenből lett összegyúrva ez a történet, a szerző remekül választotta ki a második világháború utáni időszakot, beleszőtte a rasszizmust, a családi kapcsolatokat, szerelmet, házasságot, egy farmot,- ami a nem éppen hízelgő Sárfészek nevet kapta az egyik szereplőtől.Itt mindenki főszereplő, hiszen Laura mellett - aki megnyitja a történetet - majdnem mindenki szót kap.
Nincs is annál ütősebb, mikor egy történet az utolsó mondattal kezdődik, ami ugye kulcsfontosságú. Én olvasás közben aztán erről a lényeges történésről el is feledkeztem, hiszen annyi dráma történik a lapokon, hogy egészen az utolsó oldalig csak valahol az agyam hátuljában motoszkált a plusz egy jelentős esemény ami az egész történet alatt érlelődött.
Laura aki már egyáltalán nem számít arra, hogy miután elmúlt harminc, bármilyen változás is történhet megszokott életébe megismerkedik Henry-vel. Ez az ismertség aztán olyan tapasztalatokat és történéseket indít el nemcsak Laura, hanem a könyv többi szereplőjének életébe is, amire senki sem számít.
"Azután egy nap - számomra úgy tűnt, egészen hirtelen - többé nem voltam fiatal."
Henry és Öccse Jamie megjárják a háborút, titokzatos hősök a nők szemében. Laura egészen addig áldja jó szerencséjét, hogy Henry-t hozzá vezette az ég, amíg meg nem ismerkedik Jamie-vel...
Az após, a színes bérlők, a nyers és kíméletlen élet a farmon mind egyedi, különleges fűszerei a történetnek.
Szeretem a családregényeket és már nagyon rég olvastam hasonlót, ez is közrejátszott abban, hogy faltam a sorokat.
Értékelés:
5 gyapot mellett érő cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése