2018. április 3., kedd

Kathie Khan: 90 perc

Nem is tudom mit írjak erről a könyvről. Az biztos, hogy gyorsan lehet vele haladni, olvastatja magát, a szerelmesek küzdelme az űrben kilencven percen át a túlélésért nagyon is jó téma.
Ehhez jön még a jövő elképzelése az írónő szerint egy globális katasztrófa után, ahol minden újdonság az olvasónak.
Míg Carys és Max azon tanakodnak az űrben lebegve, hogy hogyan éljék túl a lehetetlent, addig időről-időre visszatérnek a múltba.Megismerkedésük, kapcsoltuk minden egyes lépcsőfokát megismerhetjük. És persze az is kiderül, hogyan került a vagány pilóta, Carys és a humoros séf, Max ekkora slamasztikába.

Az olvasott értékelések alapján sokkal rosszabbra számítottam, - ezért sem érdemes olvasás előtt mások véleményére hagyatkozni - így kellemes csalódás volt, hogy igenis jó ez a történet.
Bár nem mélyedünk bele Európia, a politika, és a Rotáció témákba, pont annyi információt kap az olvasó, hogy az keretet adjon a történetnek.
Ami (talán) a távoli jövőben sem fog sokat változni, azok az emberi kapcsolatok. Ugyanúgy meglesznek egy kapcsolat buktatói mint most, legyen bármilyen modern is a világ az emberi lélek esendő és törékeny marad. 

Két hibát azért felrónék a könyvnek, az egyik, hogy nem kapkodtam a levegőt miközben az a  szereplőinknek bizony rendesen fogyott. Valahogy nem tudtam együttérezni velük, és azt hiszem nekem teljesen más dolgokon járt volna az eszem mint nekik.
A másik a befejezés, amit nem tudok hová tenni, illetve van egy elméletem, hogy miért ilyen lett a végszó, de ez inkább idegesített mint elgondolkodtatott.

Értékelés:
4 űrcseresznye az 5-ből!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése