2012. július 16., hétfő

Clara Sánchez:A Láthatatlanok


        "Mielőtt megismertem Juliant ,nem sok mindent tudtam a nácikról.Julian azért jött,hogy felkutassa őket,én pedig megtaláltam őket,pedig nem is kutattam utánuk,vagy ők találtak meg engem,most pedig itt voltunk a konyhában mind a hárman,és azt játszottuk,hogy én vagyok az egy szem unokájuk."

A Spanyol szerző valami hihetetlen könyvet írt,hiába olvasom zsinórban a könyveket ,az ilyen remek írások  mindig felvillanyoznak.Teljesen elmerültem a könyvben,igaz ez nem volt nehéz,hiszen az első mondattól kezdve izgalmas,fordulatos már-már krimibe illő,mégis megmarad a szépirodalom vonalon,nagyon emberi és szép.

Julian túlélő...túlélte azt amibe millióan belehaltak,barátjával Salvával pedig nem hagyták,hogy azok akik annyi szenvedést okoztak elrejtőzhessenek, a háborús bűnök sosem évülnek el,sosem évülhetnek el. Hátborzongató belegondolni,hogy vannak akik  évtizedekkel túlélték áldozataikat,és tisztes öregkort értek meg ,miközben környezetük nem is sejti,hogy milyen emberek...
A könyv lapjain Julian és a véletlennek köszönhetően egy fiatal lány,Sandra felváltva mesélik el,hogyan botlottak egymásba egy Spanyolországi nyaralóhelyen,hogyan lettek szövetségesek egy igazi kémtörténetben.
A fiatal lány eleinte el sem akarja hinni,hogy amit a történelemkönyvekből tanult,az most megelevenedik előtte.

Nem is feszültség,inkább valami fojtott várakozás érződik át a könyv lapjain,szeretnénk ha végre történne már valami,ha végre valaki nyílt lapokkal játszana,ugyanakkor rettegünk,hogy ez Julian vagy Sandra életébe kerülne.
Nem is tudtam milyen igazságot szolgáltathatna Julian,hiszen egyrészt egy magányos öregember,másrészt a világon nagyon kevés ember foglakozik azzal,hogy régi bűneikért előrángassák a ma már  nyugdíjas,beteges embereket,akik közül sok már szenilis...mégis mivel lehetne még ártani nekik? Mit lehet tőlük visszakövetelni?


Féltem,hogy túl drámai,vagy éppen egészen egyszerűen elrontott lesz a történet vége,de a szerző nagyon szépen fejezete be,méltón az egész történethez,és mi sem bizonyítja jobban,hogy Sanchez jó munkát végzett,mit az,hogy az egyik szereplőt bizony  megsirattam.

"Újra meg újra a múltamat járom körbe,mert amikor a test feladja,átveszi a hatalmat az elme,amely elszórakoztat életünk legjobb pillanataival."

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

2012. július 13., péntek

Marian Keyes:Egy sármos férfi

       "A nehéz dolgokkal megbirkózunk, a lehetetlen kicsit tovább tarthat."


      Keyes meglepett ezzel a témával...de a kiadó még inkább,mégpedig azzal, hogy nem igazán tudta miről is szól ez a könyv, ha tudja biztosan nem kap ilyen lila színt,és ilyen címet, a virágcsokorról és a tűzijátékról nem beszélve...Persze aki olvasta Keyes könyveit az többnyire a könnyed témákra emlékszik,pedig a Van valaki odaát? is egy éppen komolyabb témát a gyászt dolgozza fel.

Ebben a könyvben három fiatal nő, köztük egy testvérpár Marnie és Grace illetve Lola életét követhetjük nyomon. Ahogy halad a történet úgy derül ki, hogy mégis mi, illetve ki az aki összeköti a három lányt.

Ez a történet főleg arra döbbentett rá, hogy a szavak mennyire nem mérvadóak, mondani bármit lehet. Az igazán mérvadó dolog az a tett! Mire vagyunk képesek ha valakit szeretünk, milyen kisebb-nagyobb tettekre ragadtatjuk magunkat, ha valaki fontos nekünk, ha őszintén szeretjük.

A három nő szomorú,és megrázó múlttal rendelkezik, Paddy, az a személy akit mindhárman igyekszenek elfelejteni.
Paddy, aki éppen nősülni készül és ígéretes politikai karrier előtt áll. A látszat azonban csal, a gáláns, jóképű,sziporkázó, könnyed és laza férfi valójában egy szadista ,beteg állat...
A történet közben,ahogy felváltva olvashatjuk a három nő életét, közben egy-egy oldal erejéig mint képkockák villannak fel azok a megaláztatások,verések amiket el kellett viselniük e szeretett férfitól.

Olvasás közben arra gondoltam, hogy biztos vagyok benne,hogy valahol sajnos az ilyesmi ma is megtörténik, időről-időre hasonló hírek  röppennek fel,borzolják az átlagos ember kedélyeit.
A kérdés talán hiábavaló - Miért? Mert a hatalom megrészegíti őket? Vagy átlagos villanyszerelőként is így viselkednének?( Hogyan tud egy ember mindenkit elbűvölni ,hogy aztán a négy fal között csikket nyomjon el a szereleme tenyerén??)

Kicsit sekélyesnek éreztem a három nő érzelmeit. Hiszen Paddy semmit sem nyújtott nekik, semmi olyat amiért megérte volna hagyni,hogy tönkremenjen az a jövő amit még meg sem éltek. Mindhárman egyetlen okot tudtak csak felhozni,hogy karizmatikus,na meg a szex! Bocs, ez két érv volt, de akkor is...

A szerző ezúttal sem aprózta el történetet.

Politika, ,család, gyerekkor, mind-mind helyet kap a vaskos kötetben. És bár a téma nagyon komoly, ahol lehetett azért a humort sem nélkülözi a könyv.

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

2012. július 4., szerda

Lori Lansens:A Lányok

      "Rose és Ruby Darlen. Fejüknél összenőve születtek a tornádó napján-1974.július 30-án-a leafordi St.Jude kórházban. Rose és Ruby a sziámi ikrek legritkább típusát képviselik ,a craniopagus ikreket. Az agyukban közös egy létfontosságú ér,így nem lehetséges szétválasztani őket."

      Amikor elkezdtem ezt a könyvet féltem, hogy csak arról fog szólni,hogy a világon annak, a pár cranipagus ikernek milyen borzalmas élete van....bár Rose és Ruby nem valóságosak mégis hol könnyek között, hol nevetve olvastam az életük történetét.
A szerző olyan hitelesen, és érzékenyen ábrázolta a lányokat a Kanadai kisvárost Chippewa Drive-t hogy, valóságnak tűnt minden egyes sor.

Már a történet legelején kellemes érzés fogott el, olyan hangulata van a könyvnek mint a Forrest Gump filmnek, ahol minden különleges, a szereplő is és az élete is, mégis mindent elhiszünk neki, együtt érzünk vele, drukkolunk neki és a mai napig hisszük, hogy Forrest reggelente kikíséri fiát a buszmegállóba....

Visszatérve erre a történetre Rose egy orvosi vizsgálat után úgy dönt, hogy valami maradandót szeretne alkotni, ezért elkezd könyvet írni-önéletrajzot, Ruby szerint nem írhat önéletrajzot, hiszen ketten vannak..így Rose átenged pár fejezetet Rubynak is.

A születésük pillanatától kezdve kísérhetjük a két lányt, akiknek édesanyjuk egy tornádó alatt adott életet, hogy aztán ő is, mint a tornádó amilyen gyorsan jött, eltűnjön az életükből. A kórház egyik nővére veszi magához az ikreket akiknek csak a kezdet volt az a különleges nap mikor hazaérkeztek Lovey nénihez és Stash bácsihoz...mert nemcsak Rose és Ruby különleges , hanem Lovey néni és Stash bácsi is, a könyvtár dolgozói, a farm ahol felnőttek, a szomszéd fiú akibe mindketten szerelmesek. Mrs.Merkel akinek fiát elragadta a tornádó, a halott indiánok holmijai amikből Ruby egy egész múzeumra valót szedett össze, és az a sok történet amit Lovey néni és Stash bácsi rájuk hagyott....

Az életük apróságai,nehézségei. Ők sosem lehetnek egyedül, és sosem dönthetnek egyedül.
Bámulatos ahogy Rose és Ruby változik, gondolkodik , egészen mások a könyv elején és az utolsó lapokon.

Egyáltalán nem zavart, hogy ugrálunk a múlt és a jelen között, még akkor is ha esetleg úgy tűnik ,hogy túl korán tudtunk meg dolgokat. Valahogy minden a helyén van ebben a könyvben, voltak részek amiket nehezen éltem meg, nem akartam ennyire beleélni magam.
Ez  a téma akár Jodi Picoult tollából is visszaköszönhetett volna, de azt hiszem akkor nem lett volna ennyire lírai hangvételű, szép és megható.

Értékelés:
5 cseresznye az 5-ből!!

2012. július 2., hétfő

Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna

                                  A könyv beharangozása és a borító nagyon felcsigázott,a fülszöveg is hátborzongatóan izgalmas volt,úgyhogy alig vártam,hogy Anna végre megjelenjen.
Tulajdonképpen nem csalódtam,sőt! A könyv felénél kis szünetet is kellett tartanom,nem az én nyúl természetemnek íródtak a véresebb részek...a szerző remekül kitalálta a sztorit a tálalással sem volt gond,egy percnyi unalom sincs,viszont sajnálatos,hogy semmi frappánsat nem tudnak kitalálni,hogy ne kelljen iskolába járni a főszereplőknek!! Magántanuló vagy ilyesmi...vagy csak egyszerűen ne járjon és kész!
Sok mindent el tudok még képzelni Cas és Anna párosáról,úgyhogy nem bánom,hogy ezúttal is egy sorozatba kezdtem bele.Viszont az a momentum amikor Cas mint ember és Anna mint szellem csókolóztak,az már az én fantáziámon  kifogott...
Blake nagyon élethű leírásokkal szemlélteti a démonokat,szellemeket és a véres jeleneteket -szerintem igencsak elkelt volna a borítóra egy 15-16-os karika!!

A lényeg,hogy Cas apja nyomdokaiba lépve,halott emberek szellemeit segíti végleg a másvilágra,így azok végre nem ijesztgetik tovább a jó népet,illetve nem rosszalkodhatnak,mert bizony az erőszakos halált halt emberek sokszor maguk is gyilkosok lesznek a haláluk után....
Thunder Bay előtt egész nyugodt élete volt Cashnak és anyukájának,ám a kisvárosban egy évtizedekkel korábban meggyilkolt lány igencsak vérszomjas szelleme tombol.
A sztori szerencsére nem nélkülözi a humort sem,így a nagy rettegések közben azért nevethetünk is.Azt kell,hogy mondjam,hogy minden szereplő remekül ki lett dolgozva ,bírtam,hogy az elejétől kezdve kialakult,hogy ki kicsoda,egy percre sem kevertem a nagyon is egyforma középiskolásokat:-)
A mostanában divatos műfaj egyik remekét olvashatja az,akinek a bőséges választékban erre a könyvre esik a választása.

A borító zseniális lett!! 


Értékelés:
4 cseresznye az 5-ből!!!

2012. június 30., szombat

Katherine Webb:Homály

"Voltam a halál kapujában.És alaposan körülnéztem.Nem volt ott semmi..."

A szerző második könyve jelent meg nálunk az előzőt még nem olvastam de azt hiszem az is tetszeni fog.
A szerző két szálon futtatja a történetet,egy újságírónő exe munkája közben egy halott katonára bukkan,a férfinél levelek vannak...Leah-ra vár a feladta,hogy kiderítse ki a halott férfi és kitől kapta a kétségbeesett leveleket.
1911. Hester  és Albert vidéki parókián élnek,Hester hosszú leveleket ír nővérének ,rengeteg tanácsot kérve házaséletéhez.
Albert a magának való lelkész,hosszú és magányos sétákat tesz ,egy ilyen séta során tündéreket vél látni...ez a látomás pedig ahhoz vezet,hogy végeláthatatlan vendégségbe érkezik hozzájuk Robin Durrant a teozófus aki a rossz nyelvek szerint sok mindennel próbálkozott már, de hírnevet ezidáig nem sikerült szereznie.
Cat pedig az új szolgáló akit Hester  a börtönévek után szeretne jó útra téríteni...

A szép kis kompánia élete napról-napra szövevényesebb lesz,úgy tűnik Robin maga az ördög,mindenkit bűvkörébe von,Hester egyre inkább elveszti lába alól a talajt,miután férje számára csakis a Robin létezik és az ő furcsa teremtménye -tündérek és szellemek.


Egyértelmű volt,hogy a fiatal lány,Cat is kulcsfigurája lesz a parókia életének,de a szerző olyan hihetetlen leleményesen oldotta meg,hogy csak a történet legvégén derül ki,hogy valójában ki is az ördög, a romlott,megtévelyedett....
Összetett és nagyon izgalmas a könyv,ráadásul a szerző minden eseményt, a tündér jelenést,a szüfrazsett mozgalmat-és az ezzel járó borzalmakat mind ismert tények alapján olvasztotta be a történetbe.


Remélem a szerzőtől jelenik meg még nálunk könyv!


Értékelés:5 cseresznye az 5-ből!!

2012. június 25., hétfő

Regina O'Melveny:Téboly és gyógyulás

                                          A szerzőt hazájában az Egyesült államokban eddig költőként ismerhették,most pedig egy lebilincselő regénnyel lepte meg az olvasókat,imádtam minden sorát.
A XVI. században Velencében indul a történet,ahol Gabriella Mondini édesapja nyomdokaiba lépve ellesi tőle az orvoslást. Édesapja sokat utazik,keresi az új betegségeket a gyógymódokat és gyógyfüveket.
Utazásának azonban nem akar vége szakadni és levelei is egyre ritkábbak ,zavarosabbak.Gabriella úgy dönt két szolgálójával apja nyomába ered és hazahozza.
A talpraesett nővel bejárjuk egész Európát,minden egyes országban talál valami apró jelet ami arra utal,apja járt ott, gyógyított aztán tovább állt.Svájc,Skócia,Németalföld,Marokkó vagy éppen a sivatag mind-mind varázslatos hely,Gabriella mégis egyre elcsigázottabb,apjáról ellentétes híreket hall,van ki tisztelettel beszél róla és van aki szerint megtébolyultan bolyong a világban....
Van ahol boszorkánysággal vádolják a gyógyítani tudó nőket így kénytelen férfiruhát ölteni ,van ahol vallási háború kellős közepébe csöppenek,és van mikor a természettel kell dacolniuk,hogy túléljék a következő napot.

Hihetetlen utazásban volt részem,közben megismertem az akkori kor szokásait,az embereket ,betegségeket amit Gabriella szorgalmasan gyűjtött a betegségek enciklopédiájába amit édesapjával terveztek megírni és megjelentetni.

A szerző elhitette velem,hogy Gabriella Mondini valóságos személy volt,hogy valóban megtette ezt a hatalmas utat Velencétől a "világ végéig".

Értékelés:

5 cseresznye az 5-ből!!

Sarah Dessen :Altatódal

                         E kis altató néhány szó,
                        Egyszerű dallam csupán,
                        Halkan szól e kis szobában,
                        Mégis hallod, kicsi lány.
                        Utadat bármerre járod,
                        E dal mindig megtalál,
                       S bár én, hűtlen, cserbenhagylak,
                       Ő örökké társad már…




Dessen valahogy mindig olyan jókat ír,pedig nem valami különleges témákat dolgoz fel,csak az életből merít,főleg fiatalokról ír,de nem feltétlenül csak nekik.Én eddig minden könyvét szerettem,hiába nőttem már ki pár éve a tizenéves korosztályt.
Ebben a könyvében Remy és Dexter szerelmét ismerhetjük meg,na meg Remy anyukáját aki sokadszorra készül az oltár elé állni,nem is sejtve,hogy lánya lelkében minden egyes házasságával milyen pusztítást végez,hiszen ő csak azt látja,hogy nincs igaz, tartós szerelem.
Dextert nem lehet nem szeretni,ahogy Remyt és barátnőit sem. Szeretem,hogy a szerző nem csapja agyon a történetet nyafogással.Igaz Remy már  tizennyolc éves,zsenge kora ellenére azonban  határozottabb mint az édesanyja aki igazán csak akkor önmaga mikor szerelmes regényeit írhatja.
Apja csak egy dal formájában van jelen a lány életében,az a dal pedig az Altatódal.

Szó szerint befaltam a könyvet,annyira szerettem volna tudni,hogy Dexter a különc és kedves srác mennyire tudja felnyitni Remy szemét arra,hogy még maradjon kicsit gyerek ,még ne adja fel minden álmát,és ne akarjon örökké megoldani mindent a családja helyett,főleg az anyja helyett és ,hogy aki pár évvel korábban volt, az már a  múlt, és bármikor újra lehet kezdeni.
Érdekes volt olvasni,hogy mit érez Remy az anyját látva és mit érez valójában az anya,akiben fel sem merülnek lánya kételyei ,aggodalmai.
Bátran olvashatja minden korosztály,Dessen nagyon tud hatni ránk,nőkre.

A borító elegáns,lányos és nagyon szépek a színek, harmónia árad belőle.

Értékelés:

5 cseresznye az 5-ből!!