Horace McCoy: A lolvakat lelövik, ugye?

 
Néha kezembe akad egy-egy ilyen régi kötet, amit nagyon nem bánok. 
A sok új és szép kiadás mellett jó néha olyat is olvasni ami már akkor megjelent amikor én még meg sem születtem.
A példány amit kölcsönkaptam mindössze 98 forintba került- hihetetlen, ugye? Ma mit kapunk ennyi pénzért?? Könyvet biztosan nem.

Amit sajnálok a könyvvel kapcsolatban az az, hogy rövid, a másik dolog pedig, hogy nincs új kiadása- és ezt azért sajnálom, mert így sokkal több emberhez jutna el ez a remek történet, amiben nincs se boldogság, se vidámság, de a sok szomorúság mellett, van benne valami életszagú, valami nyers, ami miatt kíváncsiak vagyunk rá.

1935-ben halálra ítélnek egy fiatal férfit, Robertnek azért kell meghalnia amiért segített meghalni valaki másnak, egy lánynak Gloriának.

Hogy, hogyan zajlott a gyors, tőmondatokban ábrázolt bírósági ügy, és, hogy mi zajlott a gyilkosság előtt, ezt foglalja össze a vékonyka kötet.

Robert és Gloria véletlenül ismerkednek meg, mindkét fiatalnak nagyra törő vágyai vannak, Gloria színésznőnek, Robert filmrendezőnek készül, semmijük sincs csak az álmaik. A napi többszöri étkezés, ingyen ruha, és fődíj miatt beneveznek egy maratoni táncversenyre.
A verseny nemcsak lötyögést jelent a színpadon, a szervezők hihetetlen dolgokat találnak ki, hogy minél népszerűbb legyen az esemény. Majd' két óra táncolás után, csupán tíz perc pihenő jut, ezen kívül esténként versenyfutást is rendeznek, ahol az utolsó pár kiesik a versenyből.. de van itt esküvő is, sőt minden páros örül ha patronáló áll mellé, így juthatnak ruhához, de akár ingyen sörhöz is.

"Az a baj, hogy pont olyan ez az egész, mint egy körhinta. Amikor kiszállunk belőle, pontosan ott vagyunk, ahonnét elindultunk."


Szinte süt a lapokról a szomorúság, ennek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam, szerintem sokkal nehezebb elérni ezt a hangulatot, mint a boldogságot, örömködést átadni.

Gloria és Robert karaktere remek lett, akárcsak a Santa Monicai táncverseny érzékeltetése is. (Vajon, tényleg rendeztek akkoriban ilyen maratoni táncversenyeket??)

A pici könyvben megannyi dráma , és sors rajzolódik ki, és fonódik össze. Olvastam volna még.

A könyv szerkesztése, a mondatnyi információk miatt még inkább siet az ember az olvasással!

A könyv végére pedig fény derül a fura címre is.

 

Értékelés:

5 táncos cseresznye az 5-ből!!!

Katarina Bivald: Garantált Hepiend

Már félve nyúlok egy-egy chik lit regény felé, mert tartok tőle, hogy túl sok benne a kigyúrt felső test és a kiéhezett lányka, és kevés a történés.
Ez a könyv csak azért kerülhetett hozzám mert a fülszövegből az agyam kiragadta a lényeget, vagyis, hogy egy svéd lány elutazik egy amerikai kisvárosba-ami annyira kicsi, hogy csupán három utcából áll- ahol könyvesboltot nyit!
Az előzmények pedig: Sara Svédországban él, egy könyvesboltban dolgozik, és imád olvasni. Minden időt amit más ezerféle tennivalóval és hobbival tölt ki, azt Sara az olvasásra fordítja.

Amy  Brooken Wheel-ben él, szintén nagy könyvmoly, Saraval egy internetes könyvportálon könyvet cserélnek,ami annyira jól sikerül, hogy a két nő levelezni kezd egymással-igazi, levélpapíros, borítékos, postán feladós- levelezéssel.
A levélváltások során Sara meghívást kap Amy-től. És mivel Sara munkahelye megszűnik és az igaz szerelem sem toporog a lány ajtaja előtt, Sara belevág a nagy kalandba.

Sara megérkezésekor a szomszédos városban  Hope-ban boldog tudatlansággal várja Amy-t, aki nem érkezik meg mert időközben elhunyt. Sara nemcsak erről nem tud de Broken Wheel kotnyeles kevés lakosáról sem, akik mind egy emberként fogadják be szegény turista Sarat, akinek Amy otthonába kell laknia és bizony ott tölti a nyaralásra szánt idejét, akár akarja akár nem.
Lesz sofőrje, a volt alkoholista George, férjjelöltet is találnak szegény leánynak, aki nem más mint a facér, de zárkózott Tom. A tyúkanyó szerepét pedig felváltva tölti be Jen és a vallásos és előítéletes Claire.

Sara egy ideig tétlenkedik, ismerkedik a kicsiny városka lakóival, gyászolja Amy-t. De aztán elege lesz az ingyen sörökből, a potya bevásárlásokból és úgy dönt valamit szeretni adni Amy közösségének.
Ami Amy-t illeti azért jelen marad a lapokon mégpedig levelek formájában-ezek nekem nagyon tetszettek.

"Néha én is egy erdei kunyhóba vágyódom a könyveimmel együtt, ahol megszabadulhatnék az összes furcsa kötelességtől, amelyeket mi emberek egymásra és saját magunkra terhelünk."

Kétségtelen, hogy aranyos történet, tele könyvekkel, címekkel, szerzőkkel-amiket akár ki is  listázhatunk, ha ismeretlen kötet kerülne az utunkba-meglepve tapasztaltam, hogy a szóban forgó könyvek és szerzők egyike sem volt számomra ismeretlen.
Azt nem állítom, hogy egyhuzamban olvastam el a könyvet, párszor félre kellett tennem a műfajra jellemző klisék miatt például. De azért remekül szórakoztam, és jó volt ennyit könyvekről, olvasásról olvasni.

Értékelés:
4,5 könyvbe rejtett cseresznye az 5-ből!!!

Anne Tyler: Egy spulni kék cérna

 Már alig vártam ezt a könyvet, olyan rég olvastam a szerzőtől.
Korábbi könyvei mind-mind személyes kedvenceim, és akkor jön ez a kis kakukktojás.
A történet a Whitshank családról szól, igazi családregényhez méltóan.
Abby és Red több mint negyven éve házasok. Két fiú és  két lány gyermekük született, akik már mind felnőttek, elköltöztek, családot alapítottak, mégis előbb-utóbb az egész család újra a gyermekkori otthon falai között találja magát.
A történet sok-sok apró mellékszálra szakad, olvashatunk a ház különleges múltjáról, a gyerekek születésének körülményeiről, a gyerekkori viszályokról, nagyszülőkről.

Bár voltak érdekes részei a könyvnek, egy-két családi titkokról is lehull a lepel, azért nagyrészt számomra egymásra torlódó mondathalmaz lett, rengeteg szereplővel-menyekkel, unokákkal, szomszédokkal-akik végeláthatatlan sorokban követeltek maguknak helyet és időt a történetben. Néhol úgy tűnik Denny- a legidősebb fiú- a történet főszereplője, legalábbis Tyler  ezzel a karakterrel foglalkozik a legtöbbet.
Mint minden családban itt is megvan mindenkinek a saját kis sérelme, véleménye egymásról, a sógorokról, sógornőkről amiket vagy magukban tartanak vagy elmondanak, hogy aztán balhé legyen belőle.
Mint fentebb írtam voltak jó mozzanatai, nagy leleplezései a sztorinak, de zömében sajnos túl bő lére lett eresztve, a millió szereplőről nem beszélve.

Értékelés:
3,5 családi viszályban ragadt cseresznye az 5-ből!!!

A Kis Kukta

Emlékszem mikor gyerekként kezembe került az első szakácskönyv a címe Gyerekek főzőkanállal volt. Az a kötet egy csapásra megszerettette velem a konyhai "munkát". Imádtam, hogy minden olyan egyszerű, na és hogy elsőre sikerült!
A Kis Kukta kapcsán jutott eszembe az első próbálkozásom a konyhában, és azt hiszem, hogy ez a sok kis meglepetést  tartalmazó doboz a mai kor gyermekeinek is nagy örömet  szerez, na és kedvet ahhoz, hogy kipróbálják magukat a konyhában.
A praktikus és részletes szakácskönyv mellett kötény és kukta sapka is van csomagolva. Plusz egy hőálló gumispatula a keveréshez-kavaráshoz.
Szóval minden készen áll a sikerélményhez és a saját kezűleg elkészíthető finomságokhoz.
Ha van a családban kisebb-nagyobb gyerkőc aki már szívesen segédkezik a konyhában, ezzel a csomaggal biztosan nagy örömet szerezhetünk neki.

A Szoba-Újra

Emma Donoghue nagysikerű könyve ebben a hónapban új köntösben jelenik meg. Kiadó: Alexandra. Egyébként az előző kiadás (2011) még kapható, így akinek még egyik példány sincs meg választhat melyik borítóval szeretné.

 Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja - a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás...
A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilencéves kora óta - hét esztendeje - raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is, hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek.
A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad.

 

Natasha Solomons: A Hartgrove -ház

 "Azt hittük, az életünk mindig is így folyik majd, és hogy részünkről a semmitevő érdeklődés bőven elég lesz."


Harry Fox-Talbot mindössze tizenegy éves mikor a hadsereg kisajátítja gyönyörű otthonukat Dorset-ben. A fiatal fiú bentlakásos iskolában várja, hogy hazatérhessen.
1946-ban aztán a hadsereg nagyvonalúan újra átengedi a családnak a Hartgorve-házat. A pompás épület rogyadozik, a falakról mállik a vakolat, a tető megroggyant. De a három fiútestvér apjuk pesszimizmusa ellenére vállalják a lehetetlent, vagyis, hogy egy év alatt újra felvirágoztatják az immáron személyzet és csillogás nélküli otthont.
A vagány és lehengerlő Jake, az álmodozó és szerény George, és a zene szerelmese Harry.
Ám egyik fiú sem sejti, hogy életük meghatározó háza és a családi kötelék sem lesz elég ahhoz, hogy boldoguljanak.
Jake hamarosan komoly barátnőre tesz szert. Az Angol Rózsának becézett Edie Rose -nak hála újra nő nevetés és ének tölti be a házat. Kiderül, hogy nemcsak Jake táplál gyengéd érzelmeket Edie iránt.

"Hármunk arcát szellemképként veri vissza az ablaküveg. Ezt a szobát mindig kísérteni fogja ez az emlék..."

Úgy tűnik egyik fiú sem szeretne önként lemondani a kedves és bájos lányról. George a háttérből csodálja Edie-t, Harry viszont egyre jobban szenved. Miután Jake és Edie bejelentik az esküvőt, Harry szó nélkül elhagyja az otthonukat...

Napjainkban Harry magányos zeneszerző, akinek egyetlen öröme az unokája, aki úgy tűnik igazi zenei tehetség.
Edie hiánya újra elrepíti a múltba, ahol annyi minden történhetett volna másképp.

Solomons ezen könyve nem éppen a jó választásokról, az igaz útról szól. Furcsa módon a főszereplők követik a legtöbb hibát, amiért lehetne őket utálni.
Szerencsére a szerző a klisés szerelmi sokszög mellé a zene a zeneszerzés és egy gyönyörű ház, a gazdálkodás nehézségei, valamint Harry a jelenben zajló életét is remekül ábrázolja.

Maradt némi hiányérzetem, például jó lett volna tudni, hogy a fiúk apja a Tábornok meddig élt, hogyan élte meg fiai torzsalkodását egy nő miatt.
Hogyan élt George, és persze Jake, miután elhagyta a Hartgrove-házat.

Minden hibája ellenére megkedveltem Harryt. Olyan igazi széplélek. Aki viszont sokat tehetett volna a család megmentése érdekében az Edie lett volna.

Fura módon Kate Morton stílusát éreztem ezen a könyvön.

(Azt a szerencsétlenkedő párocskát kár volt a borítóra tenni.)

Értékelés:
4,9 hazatérő cseresznye az 5-ből!!

Gwenda Bond: Lány a kötélen

 "Lefelé fordított rózsaszál voltam, magasan felfüggesztett vércsepp, lebegő balerina."

A cirkusz varázslatos világa, szerelem, árulás, bosszú és egy csipetnyi misztikum jellemzi ezt a remek (ifjúsági) könyvet,amit bátran ajánlok minden korosztálynak.
A szerző valós személyeket és helyszíneket rejtett a kitalált szereplők köré.

Julieta Valentina Maroni tizenhat éves, és édesapja nyomdokaiba lépve világhírű kötéltáncos szeretne lenni.
Négyéves kora óta védőháló nélkül sétál és piruettezik a magasban. Példaképe Bird Millman (valós személy.)
A Maroni család visszautasíthatatlan ajánlatot kap a Cirque American-tól. Egy teljes évadot tölthetnek a legjobbak között végigutazva Amerikán.
Jules és Sam-az unokatesó- kívül a családban senki sem lelkesedik, ugyanis hosszú idő óta először kellene a Garcia családdal osztozni a rivaldafényen. Főként Jules nagymamáját viseli meg a hír.
A konkrét történetet senki sem ismeri, pletykák és félmondatok lebegnek a levegőben.
A Maroni család Jules karrierjére tekintettel lenyeli a békát és vállalják a közös munkát.

Már a bemutatkozás sem zökkenőmentes, de Jules legnagyobb meglepetésére a Garcia fiúk közül, Remy igazán rokonszenves, ráadásul a légtornász fiú nagyon tehetséges és szerény.
Ám az ártatlan ismerkedés nem tart soká. Jules egy vérvörös rózsát kap egy ismeretlen hódolótól, ám hamar kiderül, hogy az elefántszőrt rejtő ajándék inkább átok volt mint ajándék...

Ahogy egyre több furcsa tárgy kerül Jules közelébe, Nan a nagymama annál inkább bezárkózik.
Jules végére akar járni a családi legendárium eme homályos történetének, ezért nem mással mint Remy-vel szövetkezik, ugyanis nem más felelős Nan régmúlt bukásáért mint Remy nagyapja.

A szerző cirkuszért való rajongása kitűnik a lapokon, ugyanis nagyon alapos és érdekfeszítő regényt írt.
Azt hinnénk a légtornász és kötéltáncos mutatványok csak nézve izgalmasak, de Gwenda hihetetlen leleményességgel oldotta meg ezt a nehéz feladatot is. Így nem érezzük úgy, hogy bármi is elnagyolt lenne a könyvben. A szakmai fortélyok és cirkuszi hiedelmek is helyet kaptak a regényben, akárcsak a szerelem.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire le fog majd kötni, ráadásul a szerző egyre komolyabbra veszi a figurát ahogy halad a történet, és bizony nem riad el a drasztikus lépésektől sem.
A krimibe illő tettes utáni hajsza is meglepetést hozott. Olyan jól meg lettem vezetve, hogy hiába volt az orrom előtt a megoldás, nem jöttem rá.
Egyetlen dilemmám a misztikus vonallal volt, szerintem enélkül is meg lehetett volna oldani a regényt.

Értékelés:
4,9 kötéltáncos cseresznye az 5-ből!!!

                                                          A magasban Bird Millman