"Azt hittük, az életünk mindig is így folyik majd, és hogy részünkről a semmitevő érdeklődés bőven elég lesz."
Harry Fox-Talbot mindössze tizenegy éves mikor a hadsereg kisajátítja gyönyörű otthonukat Dorset-ben. A fiatal fiú bentlakásos iskolában várja, hogy hazatérhessen.
1946-ban aztán a hadsereg nagyvonalúan újra átengedi a családnak a Hartgorve-házat. A pompás épület rogyadozik, a falakról mállik a vakolat, a tető megroggyant. De a három fiútestvér apjuk pesszimizmusa ellenére vállalják a lehetetlent, vagyis, hogy egy év alatt újra felvirágoztatják az immáron személyzet és csillogás nélküli otthont.
A vagány és lehengerlő Jake, az álmodozó és szerény George, és a zene szerelmese Harry.
Ám egyik fiú sem sejti, hogy életük meghatározó háza és a családi kötelék sem lesz elég ahhoz, hogy boldoguljanak.
Jake hamarosan komoly barátnőre tesz szert. Az Angol Rózsának becézett Edie Rose -nak hála újra nő nevetés és ének tölti be a házat. Kiderül, hogy nemcsak Jake táplál gyengéd érzelmeket Edie iránt.
"Hármunk arcát szellemképként veri vissza az ablaküveg. Ezt a szobát mindig kísérteni fogja ez az emlék..."
Úgy tűnik egyik fiú sem szeretne önként lemondani a kedves és bájos lányról. George a háttérből csodálja Edie-t, Harry viszont egyre jobban szenved. Miután Jake és Edie bejelentik az esküvőt, Harry szó nélkül elhagyja az otthonukat...
Napjainkban Harry magányos zeneszerző, akinek egyetlen öröme az unokája, aki úgy tűnik igazi zenei tehetség.
Edie hiánya újra elrepíti a múltba, ahol annyi minden történhetett volna másképp.
Solomons ezen könyve nem éppen a jó választásokról, az igaz útról szól. Furcsa módon a főszereplők követik a legtöbb hibát, amiért lehetne őket utálni.
Szerencsére a szerző a klisés szerelmi sokszög mellé a zene a zeneszerzés és egy gyönyörű ház, a gazdálkodás nehézségei, valamint Harry a jelenben zajló életét is remekül ábrázolja.
Maradt némi hiányérzetem, például jó lett volna tudni, hogy a fiúk apja a Tábornok meddig élt, hogyan élte meg fiai torzsalkodását egy nő miatt.
Hogyan élt George, és persze Jake, miután elhagyta a Hartgrove-házat.
Minden hibája ellenére megkedveltem Harryt. Olyan igazi széplélek. Aki viszont sokat tehetett volna a család megmentése érdekében az Edie lett volna.
Fura módon Kate Morton stílusát éreztem ezen a könyvön.
(Azt a szerencsétlenkedő párocskát kár volt a borítóra tenni.)
Értékelés:
4,9 hazatérő cseresznye az 5-ből!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése