Charity Norman: Zuhanás

A szerző előző könyve A lányunk férje nem kápráztatott el, valami mégis azt súgta adjak esélyt ennek a könyvének is.
És milyen jól tettem. Ezen könyvénél már jogosnak érzem, hogy Jodi Picoult vetélytársaként emlegetik.

Norman regénye nagyon összetett-családregény, dráma, thriller egyben, nem mellesleg remek útikönyv, amolyan kedvcsináló, ha éppen azt tervezzük, hogy Új-Zélandon telepednénk le.
Minden szála remekül kidolgozott, a jelen nehézségei épp annyi árnyékot vetnek, mint a múltban történtek.
Angliában él Martha és családja. Legidősebb lányuk Sacha, Martha egy egyéjszakás kalandjának gyümölcse, ám Kit, az apa éppolyan szeretettel neveli mint iker fiaikat Finn-t és Charlie-t.
Kit cége csődbe megy, a házukon jelzálog. A gondviselés egy álmatlan éjszakán Martha-t egy honlapra tereli amely szerint Új-Zéland tárt karokkal és munkával várja a kalandvágyókat.
Kit tehetetlensége és függősége túl nagy kockázat ha nem változtatnak az életükön.Így megszületik a döntés, amit a tágabb család és lányuk nem akar elfogadni. Ennek ellenére a gépezet beindul, a házukat eladják, értékeik dobozokba kerülnek.

Új-Zéland maga a édenkert. Különleges növény és állatvilága azonnal elbűvöli a családot.
Új otthonuk a Patupaiarehe birtok lesz a Hawke-öbölben. A magányosan álló ház a  buja zöld növényekkel és hegyekkel körülvéve új távlatokat nyit az apának, aki a régóta elhanyagolt szenvedélye, a festészet felé fordul.
Az ikerfiúk a négyévesek kíváncsiságával vetik bele magukat a rengeteg felfedezni valóba. Sacha pedig megteszi az első lépést kamaszkori önállóság felé.
Az elzárt,de nem lakatlan vidéken szomszédaik révén hamarosan barátokra tesznek szert, akik szívesen terelgetik a családot új életük kialakításában.

Minden jól halad, egészen addig míg egy éjjel Finn kizuhan az erkélyről. És ezzel kezdetét veszi a rémálom, amiről senki sem tudja mikor kezdődött. Még Angliában? Vagy mikor először észlelték, hogy valaki járt a házukban?
Az anya az egyetlen szemtanúja a balesetnek. Vajon a családjának és a hatóságnak az igazat mondja?
Új otthonuk és a családjuk tényleg annyira tökéletes, mint ahogy hiszik?

A családi titkok, féligazságok rengetegében a helyi legendák, ködtündérek és manók felbukkanása is színesíti az amúgy is izgalmas regényt, ami bővelkedik fordulatokban és szereplőkben.

Az anya Martha személyében a szerző egy hihetetlen erős karaktert alkotott meg, aki képes a hátán cipelni a családját, legyen szó bármilyen nehézségről. Vártam mikor omlik össze ez a nő, mikor adja meg magát a sorsnak, de újra és újra felállt.
A könyv az utolsó lapjain is tartogat meglepetést, frappáns lett a végszó, elegáns a lezárás.

Értékelés:
5 rabul ejtett cseresznye az 5-ből!!!

Olvasnám

Mindig is kedveltem a Gabo kiadót. De mostanában kezdek berágni rájuk, túl sok a jó könyvük, ez nem ér!!!

 Laura Ruby: Bone Gap

 "...az arc, melyet a világ lát, soha nem minket mutat."
















 Nina Stibbe: Szeretettel, Nina

 Nina Stibbe, a húszéves leicesteri lány 1982-ben Londonba költözött, hogy egy különleges családnál bébiszitterként dolgozzon. Tökéletesen összeillettek: Ninának fogalma sem volt a főzésről, a gyerekgondozásról, és arról sem, kik azok a fura fazonok, akik néha vendégségbe mennek. A családtagok, akik azon vitatkoztak, hogyan kell németül káromkodni, vagy mik az előnyei és a hátrányai a darált pulykahúsnak, remekül szórakoztak Nina ügyetlenkedésein.

Carrie Snyder: A futónő

 "A teljesítményem annyi, hogy elég sokáig éltem ahhoz, hogy lássam, amint eltűnik az életem."

A szerző Aganetha Smart figuráján keresztül tiszteleg minden nő előtt, akik szembe mentek a kor elvárásaival, akikben volt annyi bátorság, hogy valamiben az elsők legyenek, akik fel merték vállalni, hogy egy nő több lehet mint pusztán két dolgos kéz egy férfi oldalán.

1928. Amszterdam.Aggie húszéves mikor nők először vehetnek részt az olimpián atlétikai számokban. Aggie  barátnőjét lehagyva elsőnek szakítja át a célszalagot. Pillanatok alatt híresség lesz a vidéken felnőtt Kanadai lányból.

A múlt és a jelen váltakozása tökéletes összhangban mutatja be Aggie gyerekkorát, majd felnőtt életét, a sportkarrierje és a családi béklyók között. Megismerjük sok féltestvért és két édestestvérét. A családjukat ért tragédiákat, a mohával benőtt sírokat, anyjuk furcsa elhivatottságát, hogy fiatal nőkön segítsen, és apjukat aki a szántóföld közepére világítótornyot épített.

"Ott vagyunk, ahonnan elindultunk, ahol az egész életünket töltöttük, bezárva az ellenkezésbe."

Aggie napjainkban száznégy éves.  Felvillanó és tovatűnő emlékeiből él. Bár a siker pár percig tartott csak, Aggie életét örökre meghatározta a futás, az egyetlen szenvedélye ami sosem hagyta cserben.

Aggie napjai egyhangúan telnek egy nyugdíjasotthonban egészen addig a napig mígnem furcsa látogató érkeznek. Az ápolók nagy örömmel készítik fel a könnyed sétára az idős hölgyet, akinek fogalma sincs kik azok akik hirtelen ennyi figyelmet fordítanak rá. A fiatal nő és férfi szándékai homályosak, és a sétából egy hosszú autóút lesz aminek célja ismeretlen.

Aggie életének egy szelete maga a siker és a dicsőség. Az olimpia után, -ahová tulajdonképpen a véletlen sodorta- igazi híresség lesz. Női magazinok oldalán szerepel, áruházak versengenek érte, hogy az ő fürdőruhájukban vagy éppen szőrmebundában pózoljon.
  
"Lehetséges, hogy huszonkét éves vagyok, és a történetem legjobb része már rég véget ért?" 

Aggie mindezek ellenére az maradt aki volt. Egy bizonytalan fiatal lány tele kétségekkel. Aki élete végéig róni szerette volna a köröket, de közben vágyott egy meghitt kapcsolatra, egy boldog életre valakinek az oldalán, aki meglátja benne azt a félénk kislányt, aki otthon a sok testvére és munka között elveszett. Aki titkokat cipelt, amit senkivel sem oszthatott meg.

 "...egy lámpafényes estén meglátom halott nővéremet Fannie-t, amint lassan közeledik."

Tökéletes könyvélmény volt. Nehezen hiszem el, hogy Aggie karaktere nem valóságos, szinte lelépett a lapokról olvasás közben. Akárcsak a családja, akik örökre körbevették őt, az otthona, ahonnan hiába menekült el, újra és újra hazatért.

Egyetlen pici hibája a történetnek, hogy az olimpiáról szívesen olvastam volna részletesebb leírást.

Ami a könyv borítóját illeti, döntse el mindenki maga, melyik a legszebb. Számomra a fenti az ami teljesen átadja a könyv hangulatát.

Értékelés:
5 messzire futott cseresznye az 5-ből!!!

Olvasnám

Neil Abramson: Ki nem mondott szavak

Gyönyörű borító és szívhez szóló ajánlások.

 Ez a rendkívül cselekményes és izgalmas történet gyönyörűen ábrázolja az ember-állat kapcsolat megrendítő erejét. Feltétlenül el kell olvasnia annak, aki tart otthon állatot, de még inkább annak, aki nem!(Gene Baur, a Farm Sanctuary állatmenhely elnöke és társalapítója)


Kiadó: Pioneer Books Megjelenés: június 1.





A Park kiadó az utóbbi időben szó szerint ontja a jobbnál jobb könyveket. Szívem csücske lett a kiadó és nem csak az új Alex Miller könyv miatt. 


Laura Barnett: Variációk egy párra

 Eva és Jim 19 évesek, a cambridge-i egyetemre járnak, amikor 1958-ban útjaik keresztezik egymást. Jim sétál. Eva biciklizik. És kis híján összeütköznek. Ami ezután történik, meghatározza a jövőjüket. Életútjuk három különböző variációját kísérhetjük végig egészen napjainkig, együtt és külön, ahogyan szerelmük története más-más fordulatot vesz. A Variációk egy párra nagyszerű regény arról, hogy döntéseink függvényében hányféle irányt vehet az életünk.

Megjelenés: Június eleje.

Édes kis semmiség

Julianne Donaldson: Edenbrooke
 
Nagyon sokáig kerülgettem ezt a könyvet, aztán mikor az egyik webáruházban újra és újra feljött bedobtam a kosaramba. Nem vagyok egy romantikus alkat, untat a sok sóhajtozás és a szempilla rebegtetés, mégis reménykedtem abban, hogy kellő arányokat tartva egy kellemes olvasmány lesz.

Marianne Daventry aztán minden kétségemet elsöpörte. Illetve nemcsak ő, hanem a többi karakter is remek alakítást nyújtott. Eddenbrooke -ról már nem is beszélve.
 Pedig a történetre lehetne mondani, hogy tucat, mégis a szerző annyi bájt, humort és egy-két meglepő fordulatot  csempészett a regénybe, hogy egy percig sem unatkoztam.

Marienne tizenhét éves. Édesanyjuk halála után apjuk Franciaországba menekül.
Marianne a nagymamájánál köt ki Bath-ban, nővére, Cecily pedig Londonban vendégeskedik.
A gyász és unalom tölti ki a fiatal lány mindennapjait, egészen addig míg a hozománya és az utazás szóba nem kerül. A lehetőség, hogy végre egy vidéki birtokon a természetben barangolhasson és a tudat, hogy hamarosan újra testvére mellett lehet Marianne-t merész ígéretekre sarkallja. Megígéri nagyijának, hogy igazi úrinő lesz belőle, aki finom, visszafogott és kellőképpen elhivatott a női dolgok-mint hímzés és szalagok irányába.
Természetesen ahogy lenni szokott, hiába minden ígéret ha egyszer színre lép a férfi-Philip.
Akivel lehet beszélgetni, vitatkozni, faképnél hagyni, epekedni utána és a többi.
Mit sem érne a romantika félreértések, bálok, lelki vívódások nélkül, mindezek kellő arányokat tartva, virágos réttel és kastéllyal keretezve.

Kellemes kikapcsolódás, bugyuta blődségek nélkül. (Nem mellesleg a könyv borítójára is jó ránézni, sehol egy felpumpált mell és erőtől duzzadó bicepsz.)

Értékelés:
4,9 repdeső cseresznye az 5-ből!!!

Ruth Ware: Sötét erdő közepén

"De nem tudom, arra emlékszem-e, ami történt, vagy arra, amit hinni szeretnék."

Az elsőkönyves szerző majdnem tökéleteset írt.
Nora a magányos krimiíró  meghívót kap régi barátnője lánybúcsújára. Nora nem érti mire fel a meghívás, hiszen Clare és Ő tíz éve nem is találkoztak, és a kapcsolatot sem tartják. Clare, Nora múltjának egy olyan része, amire a huszonéves nő nem szívesen emlékezik.
Közös barátnőjük Nina is meghívót kap, így Nora úgy gondolja, ha lesz mellette valaki kibírja a hétvégét egy erdei házban négy másik emberrel.
A lánybúcsú kis létszáma ellenére, már az első napon feszültség alakult ki a résztvevők között.
A tökéletességre törekvő Flo, a kisgyerekes Melanie, a kapcsolati váláságban vergődő Tom, valamint Nora és Nina nehezen oldódnak fel egymás társaságában. A csapat egyik fele Clare gimnáziumi, másik fele egyetemi barátja.
A történéseket Nora szemszögéből ismerhetjük meg.
A külvilágtól elzárt üvegfalú erdei házban hol a hideg, hol a térerő hiánya borítja ki a maroknyi embert, illetve a nem túl ötletes programok.
Nora megtudja ki a vőlegény.
Melanie a hétvége felénél elhagyja a házat.
Egy szellemidéző szeánsz fura véget ér.
Egy éjszaka betörés zajára ébrednek.

A karakterek a helyszín az apró furcsaságok mind nagyon jól ki lettek találva, és gondosan voltak adagolva. Egy pillanatra sem lehet unatkozni, mindig történik valami, és természetesen mindenki furán és gyanúsan viselkedik.
A váltakozó időrend még inkább fokozza a rejtélyt.
De vajon mire megy ki ez az egész? Miért kellett feltétlenül Norának részt vennie ezen a lánybúcsún? És kinek az érdekében áll pokollá tenni a hétvégét?

Bár remekül megírt thriller, a vége számomra kissé el lett húzva, és elég soványka volt az indok a gonoszkodásra.

Értékelés:
4 cseresznyés erdő a 4-ből!!!

Randy Susan Mayers: A gyilkos lányai

"-Sosem voltál boldog?-kérdezte.
-Nem tudom.
...
-Én sem tudom. Fogalmam sincs, hogy éreznek a normális emberek. Azóta a nap óta állandóan másokat figyelek. Hogy viselkednek? Hogy néznek ki a boldog emberek?"


 Lulu 10 éves, Merry négy évvel fiatalabb, mikor apjuk egy látogatása alkalmával megöli anyjukat, és megsebesíti Merry-t.
A lányok az eset után otthonba kerülnek, majd gazdag nevelőszülőkhöz.
A két lány különböző módon reagál az őket ért traumára. Merry ragaszkodik az apjához, a családhoz, nagymamájához, akivel betegsége miatt kevés időt tölthet. Lulu viszont mindent új alapokra akar helyezni. Ezért akik nem ismerik úgy tudják szülei autóbalesetben haltak meg.
Így nőnek fel a lányok, apjuk tettének árnyékában, abban reménykedve, hogy apjuk sosem szabadul.

Nagyon jól lett megírva a lányok vívódási, az életük amin akaratukon kívül örökre egy pecsét került.
Hogyan lehet feldolgozni, hogy a saját apád, akire felnéztél, akivel biztonságban érezted magad az anyukádra és rád támad? Mi van ha az apád a börtönévek alatt sem változik?

Mindkét lányért nagyon izgultam.

Lulu-t teljesen megértettem. Hihetetlen milyen erős volt, igazi támasza húgának. Higgadtan haladt a célja felé, hogy a saját lábukra álljanak, hogy új életet teremtsen mindkettőjüknek.
Lulu orvos lesz, Merry áldozatsegítő tanácsadó. Tehát a lányok mindenkin segíteni akarnak, egyikük így, másikuk úgy. De rajtuk ki segít? Lehet-e ilyen gyerekkor után boldog a felnőtt életük?
Hogyan viszonyuljanak apjukhoz, aki természetesen egy családként gondol hármasukra.

Lulu  látszólag normális életet él. Egy egyetemi bulin ismerkedik meg leendő férjével,  Lulu csak neki meséli el gyerekkora igazi változatát.
Merry viszont sodródik, egyik kapcsolatból a másikba menekül, az alkohol és nővére rabja. Képtelen a saját lábára állni.
Merry-re nagyon haragudtam. Olyan volt mintha szándékosan kínozná magát az apjával való kapcsolattartással.
Érdekes és nagyon felkavaró regény, a szerző kellő tapasztalattal a háta mögött alkotta meg.
(A szerző azután kezdte el írni regényét, hogy hosszú évekig hallgatott családi tragédiákat.)

Az író korábban megjelent könyve: Kényelmes hazugságok (2014)

Értékelés:
4,9 vágyódó cseresznye az 5-ből!!!