Amber Smith: Amilyen akkor voltam

Amber Smith két kötetesre tervezett sorozatának első részére annak ellenére voltam kíváncsi, hogy nagyon ritkán olvasok sorozatot. Mert vagy romlik a minőség - igaz itt csak két kötetről beszélünk, - vagy egész egyszerűen elfelejtkezem róla. Nos ami tuti, hogy erről a történetről nehéz elfeletkezni... Eden átlagos tini, egy átlagos családban. Aztán egy nap megtörténik a legszörnyűbb rémálom, saját baráti körből, egy hozzá közel álló személy megerőszakolja...a saját ágyában, az otthonukban, ahol elvileg mindenki biztonságban érezheti magát. A könyv főleg az utána történtekre fókuszál, lassan bontva ki azt, hogyan járja meg szegény lány a saját poklát, próbálja meg egyedül feldolgozni, majd visszaállítani azt, ami örökre elromlott. Kétféle elképzelésem volt a a történetre, az egyik koncepcióm be is jött. Lehet valaki nem fogja érteni Eden logikáját, mozgatórugóit, menekülési útvonalát, én teljesen megértettem, ráéreztem arra, hogyan szeretné megoldani ezt a szörnyű helyzetet, csak éppen rossz kulcsot választott. A történet fikció, de azt remélem sok lány, anya kezébe kerül. Van hova fejlődni, van mit javítani, akkor is ha bajban vagyok, - hogy merjek segítséget kérni, hogy merjek kiállni magamért. És akkor is ha anya vagyok, vagy barátnő, hogy ne csak nézzek hanem lássak is. Furcsa leiírni, hogy tetszett. De így van. Rettentően drukkoltam Eden-nek, hogy merjen végre lépni a jó írányba, felismerni, hogy Ő az áldozat, és ne magában keresse a hibát. Hiánypotló mű. A sok szerelmes, romantikus irodalom mellé, sajnos erre is szükség van. Ereje van a történetnek, megérinti az embert, annyira életszagú, reális, hogy nehéz nem a hatása alá kerülni. Josh remek karakter volt, és remélem a második részben is szerepet kap majd.( Remélve a legjobbakat.) Értékelés: 5 Sebesült cseresznye az 5-ből!!

Richard Paul Evans: Noel naplója

A szerző korábban megjelent könyvei közül mind tetszett, - Hol lehet Noel? (2010), Kegyelem (2012) A Karácsonyi doboz( 2013) ennyi kihagyás után örömmel vásároltam meg a cuki, kézreálló újabb kötetét. Az alapsztori, hogy egy híres író akinek cudar gyerekkora volt értesül anyja haláláról, természetesen a hagyatéki ügyeket muszáj elintézni... Utazás, múltidézés, szembenézés a megváltozott dolgokkal. A kezdet nagyon jó volt, Jacob szimpatikus magányos figura, akinek védjegye a romantikus irodalom, ahol szépen teljesít, könyvei folyamatosan az eladási listák élén állnak. Népszerűsége ellenére magányos, nemcsak a társ, a szerelem hiányzik az életéből hanem a tágabb család, baráti kör is. Miközben szembesül anyja utolsó tébolyban töltött éveivel egy fiatal nő is felbukkan a gyerekkori otthonánál aki a vér szerinti anyját keresi... Valahogy most nem mindig sikerült elérnie a lelkemig a történetnek, gyakran unalmas, papírízű sorok is bekerültek a történetbe. Nem sikerült átadnia a magányos farkas alakját, aki anyja miatt nem tudott eddig nyitni a világra és a szerelemre. Aztán egy egycsapásra betoppan a szerelem, akivel alig töltött időt, esznek, alszanak a szereplők, reggel majd este lesz. Nemcsak a korábbi könyveihez képest volt benne kevesebb szív, ezektől eltekintve is maradt volna hiányérzetem. A naplórészletek sem nyűgöztek le, kötelező elemnek tűnt, aminek muszáj szerepelnie a történetben. Értékelés: 3 hazatalált cseresznye az 5-ből!!!

Jenny Jackson: Ananász utca

A borítóra figyeltem fel, kivételesen letisztult, ugyanakkor érdekes is. Szeretem amikor a könyv és a ruhája szoros összefüggésben van egymással. ( Nem, nem elég egy thrillerre egy sejtelmes sötétségbe leledző házat kibiggyeszteni.) A történet vége mellé plusz egy csattanó a beszédes borító. Érdekes történet gazdaságról, pénzről- amivel szerintem nem az a baj, hogy van, hanem az, hogy nem tudunk vele bánni. A vagyonos Stockton család nőtagjain keresztül ismerkedhetünk kicsit a kiváltságosok életével. Darley, Georgiana, és Sasha életébe felváltva pillanthatunk be. Előbbi kettő testvérek, Sasha pedig a sogórnőjük. A váltott nézetnek köszönhetően nincs idő nagyon leragadni egy - egy élethelyzetenél, bár kétségkivül Georgiana kapta a legizgalmasabb szereposztást. Neki köszönhetően folyamatosan izgulhattam, és nem mellesleg a vele történtek minden szereplőre kihatnak. A pénz csak egy lehetőség. Hiába ácsingózik mindenki utána, éppúgy lehet áldás, és átok is. Klisé ugyan de attól még igaz, hogy sem szerelmet, sem egészséget nem vásárolhatsz. A történet közepénél kicsit unalmas volt már a sok csillogás és drága bútor, de aztán egy nagyon szép mentés után szinte le sem tudtam tenni. Pici hiba számomra, hogy az emberi kapcsolatok, házasságok nagyolva voltak csak bemutatva. Lehetett volna a témában többet búvárkodni. Értékelés: 4,5 vagyont érő cseresznye. Olvasás közben nem is gondoltam volna, hogy még napokig fogok agyalni a sztorin!

Linwood Barclay : Levegő nélkül

Nagyon megválogatom, hogy thriller / krimi műfajból mit olvasok el. A legtöbbször klisék halmazába botlunk. Ezúttal üdítő kivételre bukkantam! A szerző igencsak termékeny, és volt már szerencsém korábbi magyarul megjelent könyvéhez - így azonnal lecsaptam könyvre. A General Press kiadó remek ruhát szabott a könyvhöz, igényes, kész élmény kézbe venni a könyvet. Rettenetesen idegesített, hogy akárhány tippem is volt, a szerző mindet megcáfolta! Adva van egy hat éve eltűnt feleség, és egy zárkózott férj aki nagy nehezen új életet kezd. Aztán egy kotnyeles korábbi szomszéd Andrew eltűnt feleségét véli látni korábbi lakhelyükön... Megismerjük Andrew új párját, és annak öccsét, sőt Brie családja is szerepet kap a nem mindennapi történetben. Az ilyen információk természetes módon csakis kérdések egész sorát veti fel, hiszen ha Brie él miért nem a férjét kereste meg először? vagy legalább a rendőrséget? Hol volt eddig? És mégis miért pont most bukkant fel? Az elején kicsit zavart, hogy ugyanazt hallottam a szereplőktől mint amit a következő oldalon a rendőrségi kihallgatáson le lett írva. Picit ismétlésnek hatott. Aztán olyan gyorsan csúsztunk bele az események sodrásába, hogy csak kapkodtam a fejem. Minden egyes szereplő, szál elvezetett egy újabbhoz, de nem a megoldást nyújtotta, hanem újabb kérdéseket vetett fel. A szerző remekül kijátszotta a több karakter mozgatásával járó lehetőségeket, így a gyanúsítottak listája is egyre csak bővült. Ezúttal sem csalt a megérzésem, remek, csavaros történetet választottam. A szerző korábbi kötetei is szép, magas százalékon szerepelnek az értékeléseknél, így úgy dönötöttem mazsolázok még a műveiből. Értékelés: 4 elgurított cseresznye!!!

Lucy Clarke: Elveszettek

Tökéletes borító, tökéletes fülszöveg. Alig vártam, hogy a kezeim közé kaphassam és belevessem magam az izgalmakba. Írány a mesés Fidzsi szigetek, egy testvérpárral... Váltott szemszögből ismerhetjük meg két lány élményeit; egyikük felül a repülőre, másikuk lekési a gépet... Két évvel a szerencsétlenség után előkerül a nyom nélkül eltűnt repülőgép pilótája... Valami hiányzott nekem ebből a történetből, de nem igazán tudom megfogalmazni hogy mi. Talán a hitelesség. Sokszor jutott eszembe olvasás közben, hogy az a bizonyos szituáció mennyire reális, életszerű? Gondolok itt például egy öt hónapos csecsemő életbentartásáról a semmi közepén... A lányok kapcsolata is túlzó volt számomra, értem én, hogy testvérek, de ez nekem már túl sok volt. A szerző sokszor ismételte önmagát. Állandóan azon kaptam magam olvasás közben, hogy elkalandoznak a gondolataim, nem tudtam benne maradni a történetben. Tény, hogy az ilyen történeteknél nagyon vékony mezsgyén járunk, kell, hogy vagy a szereplők, vagy a cselekmény "megvegyen" magának. Valamiért sem Erin, sem Lori karakterei nem voltak szimpatikusak számomra. Sajnálom, mert nagy izgalommal vártam ezt a történetet. Én is ismétlem magam, a borító szenzációsan sikerült, nagyon hatásos. Értékelés: 3 kalandos cseresznye az 5-ből!!!

V.E. Schwab: Gallant

Mit is lehetne elmondani egy könyvről? Ha nem túl nagy elvárásokkal fogunk bele az olvasásba, akkor igen sok pozitívum, azonban, ha kicsit mélyebben a felszín alá nézünk, akkor láthatóvá válnak az elsőre talán nem nyilvánvaló hibái. A feszült hangulatot szinte végig képes fenntartani az írónő, az egész komor,sötét,rideg, egyben misztikus és kicsit horrorisztikus. Ez így egyben jól hangzik, végig izgalmas is kellene, hogy legyen, de valahogy mégsem az. Néhány ponton leül a történet, számomra indokolatlanul lelassul, és valahogy azt érzem, hogy ezt már mind olvastam valahol. Érezhető, hogy sokat inspirálódott más munkákból a szerző, ez az azonban nem lenne önmagában probléma, ha a kivitelezés, a csavarok a történetben hoznának valami újdonságot, ez viszont elmarad. Profi módon, és érdekes stílussal megírt, mára már talán sablonosnak ható történet. Ha tíz, tizenöt évvel ezelőtt írták volna, sokkal eredetibbnek tűnt volna valószínűleg. A dark academia feeling megvan, azt is mondhatnám ez viszi el a hátán az egész könyvet. Ez a könyv egy hangulatot, egy érzést próbál átadni, és ennél nem is próbál meg több lenni. A borító, illetve a könyvben lévő rajzok hozzák a könyv hangulatát, valamint az oldalszámot is növelik nem utolsó sorban. Bevallom alig vártam a következő "képet", igazi plusz a könyvben. Egyszeri olvasásra mindenképp ajánlom, őszi/téli estékre tökéletes kikapcsolódás.

Madeline Miller: Akhilleus dala

Görögország és mitológia, egy már ezerszer hallott és látott történet. Jogosan merülhet fel a kérdés, mi újat tud nekünk adni egy már kétezer évvel ezelőtt megírt történet? Érdemes-e egyáltalán belepiszkálni az alapműbe, másképpen elmesélni? A könyv olvasása után a válaszom egyértelműen az, hogy igen. Ilyen módon és ebben a formában ahogy az írónő tette mindenképpen. Talán annyit spoiler nélkül elárulhatok, hogy minden kisebb-nagyobb módosítás (az eredeti történethez képest), amelyet a szerző eszközölt, megfontolt és szükséges volt a karakterek új nézőpontból való megismeréséhez, bemutatásához, valamint a mondai világ tovább gondolásához, tovább építéséhez. Azonban itt meg kell említeni, hogy aki arra számít, hogy főleg a trójai háborúról fog olvasni azt ki kell ábrándítanom. Természetesen a történet szerves része marad, de a szereplők életének korábbi szakaszairól is sok szó esik. Az írásmód és a nyelvezet páratlan, nincs benne egy felesleges szó vagy jelző, véleményem szerint a magyar fordítással remek munkát végzett a fordító, hűen tükrözi az eredeti szöveg stílusát. Talán ez az egyik legnagyobb erőssége a könyvnek amellett, hogy a mitológia által felmerülő témák mai napig relevánsak maradtak. Jól felépített és kiválóan megírt történet, képes az érzelmekre hatni. Szórakoztat, művel és közben elgondolkodtat. Az ember jelleme meghatározza a sorsát, és minden egyes döntésével megállíthatatlanul halad ennek beteljesítése felé. A könyv magyar kiadásának borítója egyszerű mégis egyedi, a pajzs szerepeltetése (ami feltehetően Akhilleusz pajzsa) érdekes ötlet. Ajánlani tudom mindenkinek, akit érdekel és szereti a görög mitológiát, és azoknak, akik egy jól felépített izgalmas világra és történetre vágynak. 4 pajzsos cseresznye az 5-ből!!!