Dennis Lehane: Egymásba veszve

"A boldogság olyan homokóra, amely belül megrepedt."

Ha jól emlékszem eddig a szerzőtől két könyvet olvastam. Nem mondom, hogy rajongója vagyok, de szívesen olvasok tőle, ez a könyve pedig nagyon is érdekelt, kicsit másnak tűnt mint a korábbi szerzeményei.

Főszereplőnk Rachel - mostanában olvasott könyvek főszereplői mind csak bukdácsolnak az élet kanyargós utcakövén, sokat szerencsétlenkednek, tévednek, szoronganak, ezért nagyon lehet őket kedvelni, hisz sokszor magunkra ismerünk. Rachel sem kivétel. Hiába híres újságíró, majd később tévés, a nő örökké szorong és bizonytalankodik, könnyen hitét veszti.
Élete csupa vesszőfutás, ahol a cél túlélni egy újabb napot, összeomlás nélkül.

"És nem számít, mennyi jót teszel, hogy milyen jó barát, feleség vagy férj vagy, mennyi humanitárius dolgot cselekszel, semmi...de tényleg semmi nem feledtetheti azt, hogy milyen nyomorult vagy valójában."

Rachel gyerekkora, anyjával való viszonya, majd első házassága nemhogy erősítené a nő személyiségét hanem csak rombolja ingatag önbizalmát.
Aztán egy véletlen folytán megismerkedik második férjével aki maga a tökély. Akkor is Rachel mellett maradt mikor mindenki más kinevette a háta mögött. Egy riport közben kap Rachel idegösszeomlást, és a felvétel sokáig kering az interneten.
Brian mindig tudja mit kell mondani vagy tenni egy adott helyzetben, az sem zavarta, hogy Rachel évekig ki sem mozdult a lakásukból.
Egy nap aztán Rachel megpillantja Brian-t az utcán, holott egy repülőn kellene ülnie...

Rachel  jó ideig nem talál válaszokat, minden stimmelni látszik, ám női megérzése azt súgja, hogy Brian hazudik...

A történetet egészen a közepéig imádtam! Nagyon jól lett megírva, aprólékos volt, de nem azon az idegesítő módon, hanem úgy, hogy az olvasó mohón szívja magába az újabb információkat.
 Aztán a történet egy idő után elengedett, vagy én engedtem el a sztorit, lényegtelen. Egyre-másra derülnek ki az újabb turpisságok, kész turpisság hegyek, amiket én már feldolgozni sem tudtam. Azt éreztem, hogy túl lett kombinálva, na meg sokszor villogott az agyamban, hogy ilyen nincs is! Annyira összetett meg sokrétű hazugság épült egymásra, hogy kétséges volt -emberi léptékkel, hétköznapi figuraként -a kivitelezhetőség.

Értékelés:
3,5 álságos cseresznye az 5-ből!!!