A szerző az előző könyvével Perszelő nyár -ral belopta magát a szívembe. Így nagyon örültem az újabb könyvének.
Bár egyáltalán nem csalódtam, azért azt megjegyzem, hogy kissé egy kaptafára íródott a két történet, hiszen ebben a történetben is a szépek és gazdagok közti szerelemi civódás a lényeg, és persze egy csodás sziget, nyár, és partik.
Miranda 1951. nyarát tölti a csodálatos Winthrop -szigeten, anyja ugyanis férjhez megy, így Miranda hirtelen egy egész családot kap, na meg egy egész kolóniát, ahol mindenki szép és gazdag.
A fiatal lány mostoha testvérével felfedezi a szigetet, megismerkedik a gazdag és befolyásos családokkal, és persze szerelmes lesz.
1969. Miranda ismét a szigetre utazik, hogy menedéket találjon a saját élete elől. És persze várja a múlt, ami egyáltalán nem lett lezárva.
– Csak most az egyszer – ígérte olyan őszinte hangon, hogy tudtam ez hazugság.
A két idősíkon futó történet teljesen lebilincselt, még akkor is ha sejteni véltem a szereplők sorsát. Mindez nem vont le a hatásból, hiszen a szerző remek hangulatteremtő, és a karakterek is remekül kidolgozottak.
Nagyon fekszik az írónak ez a léha miliő megjelenítése. Lustán nyúlnak el a napok a gazdagok lábai előtt, és puszta unalomból okoznak helyrehozhatatlan károkat egymásnak.
Értékelés:
4,9 buja cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése