Guillaume Musso könyveiről írtam anno

Musso új könyvével a Park Kiadó jelentkezik május végén. Rögtön beugrott, hogy több könyvét is olvastam régebben. Ebben a blogban nem találtam a bejegyzéseket, így kutatni voltam kénytelen, és sikerrel jártam.

Musso megjelent könyvei:  Szerelem életre-halálra, Visszajövök érted, Ott leszel? valamint a Mi lesz velem nélküled?
Bár számomra eddig a szerző nem mindig hozta a tőle elvárt formát, továbbra is kíváncsi vagyok a könyveire.

Új könyvének címe: Az angyal hív
 New York. Kennedy repülőtér. A zsúfolt csarnokban egymásnak ütközik egy férfi és egy nő. Némi vita után mindketten folytatják útjukat. Madeline és Jonathan korábban soha nem találkozott, és soha nem kellett volna viszontlátniuk egymást. De a holmijukat összeszedve véletlenül elcserélik a mobiljaikat. Mire észreveszik a tévedésüket, már 10 ezer kilométer választja el őket egymástól: a nőnek virágboltja van Párizsban, a férfi egy San Franciscó-i éttermet vezet. Kíváncsiságuknak engedve mindketten átnézik a másik telefonjának tartalmát. Kettős indiszkréció és egy nagy felfedezés: életüket összeköti egy titok, amelyről azt hitték, sikerült örökre eltemetniük.







Ott leszel?

"Egy este a jövő már múlt lesz. Akkor visszanézünk,és látni fogjuk az ifjúságunkat."

(Louis Aragon)

Nagyon vártam már ezt a könyvet a Szerelem életre halálra nekem különlegességnek számított,ez a könyve is hasonlóan ahhoz, nem éppen egy átlagos szerelmi sztori.

Ha valaki elolvassa Musso könyveit, anélkül,hogy tudná ki írta azt hihetné valami ötvenéves, szerelemre áhítozó nő. Musso férfi és fiatal!!!

Elliott 60 éves...egy véletlennek és egy hálás öreg férfinek köszönhetően Elliott olyasmit kapott aminek segítségével még egyszer utoljára találkozhat élete egyetlen szerelmével Ilenával.

Kicsit több lesz az egy alkalomból, amikor Elliott visszatérhet 30éves önmagához... tíz sárga pirulája van,  akkor hat amikor alszik. Persze eleinte 30 éves énje és 60 éves önmaga igyekszik meggyőzni a másikat, hogy bolond, és ez csak álom stb... aztán ahogy Ilenára terelődik a szó mindketten önzőek lesznek. Az idős Elliott már tudja, hogy Ilena halott, a fiatal Elliott pedig mindenáron azt akarja, hogy változtassák meg a múltat.... csakhogy Elliottnak már van egy lánya akit nem Ilena szült... hogyan mentsék meg Ilenát úgy, hogy Angie is életben maradjon?

Nagyon jól lett felépítve a történet,  Musso nagyon jól adagolta a feszültséget és a csavarokat.

Hiába változtatták meg a múltat, hogy Ilena ne haljon meg, nem tudják megmenteni.... csak Elliott legjobb barátja Matt tudja, hogy Elliott időutazik és találkozik időskori önmagával, a szálak addig gabalyodnak még végül Matt is belekeveredik a szerelmi történetbe... Furcsa volt olvasni, hogy ugyanaz az ember mennyi mindent másképp lát fiatalon mint 30 évvel később. Persze ebben az esetben Elliott már tudja milyen élete lesz.

Minden fejezet elején vannak megható, szép és nagyon logikus bölcsességek, idézetek-ezek a kedvenceim lettek!

De a történet is nagyon jól van megírva, az ember ilyen olvasása után hajlamos lesz elégedetlenkedni...ilyen férfit szeretne, ilyen sírig tartó örök szerelmet, ilyen lángoló érzelmeket. Aztán becsukja a könyvet és visszazuhan a valóságba.

A könyv maga nagyon furcsa lett, mert az átlagos nagyságtól eltérően hosszabb, oltári nagybetűkkel van nyomva-ami nem baj, de a lapok is kicsit vastagnak tűnnek,mindig megnéztem 2x is nem-e kettőt lapoztam. Szerintem ha normál méretű lenne a könyv és fele ekkora betűkkel igencsak vékonyka kötet lenne, így sem hosszú 330 oldal.

Még ebben az évben jön Musso két másik könyve is, a Visszajövök érted, és az Azután... ami ne tévesszen meg senkit, mert utóbbi a Szerelem életre halálra új kiadása.

Értékelés:

4 örök szerelmes cseresznye az 5-ből!!!



 Visszajövök érted

 "Azon a keskeny résen szivárog be a szomorúság, ahol látszatok és sekélyességek világát beengedted." (Helene Girmaud)

Sajnos a fenti idézet az egész könyvre jellemző. Úgy érzem Musso szeretett volna valami, nagyon fennkölt, magasztos dolgot írni, de csak közhelyek és szavak durrogtatása lett belőle.

Ethan harmincéves, gazdag, pszichológus akiért könyvkiadók, tévécsatornák versengenek. Millió számra tart előadásokat arról, hogyan kell élni...Ő maga közben prozac függő, szorong, és arról győzködi magát jól tette, hogy tizenöt évvel ezelőtt egy kirándulás alkalmával megszökött menyasszonyától, és legjobb barátjától...

A könyv szerint Ethan a nap végére halott. Miután meghal felébred a hajóján és kezdődik a nap előröl... négyszer van alkalma újra játszani a napot de úgy, hogy az előző napok hibáit javítva életben maradjon, megmentsen egy öngyilkos lányt, megakadályozzon egy esküvőt, és megbékéljen a múltjával....Ez kezdetnek nagyon ígéretes volt, bár nem egyedülálló a történet nemrég egy hasonló filmet láttam Sandra Bullock főszereplésével, neki a férje halálát kellett volna megakadályoznia..sajnos a film címét elfelejtettem...

Szóval maga az alapsztori izgalmas is lehetett volna, de annyi felesleges, blőd szöveggel töltötte meg a szerző, hogy a történet végére sem voltam kíváncsi. Persze azért végigolvastam, remélve, hogy a könyv vége majd feledteti a hibákat. Nos nekem zavaros volt a vége, türelmetlenül és dühösen tettem le a könyvet. A történetben van két karakter akikre egész jó szerepet osztott az író, de nem voltak rendesen kidolgozva és csak egy elejtett mondat volt mindössze a magyarázat a két rejtélyes alakra-miszerint egyikük a karma, másikuk a végzet.

Arra is gondoltam, hogy én vagyok kevés ehhez a történethez és nem érek fel hozzá. Nem tehetek róla, de olyan mondatok halmaza hozott ki a sodromból, mint: "Nélküle nem vagy más, csak puszta várakozás, egész életünk szenvedés, a harag áldás, a harag tudatlanság és szenvedés, a bölcsességet soha nem tálcán kapja az ember"-és hasonlók amik nagyon jól hangzanak, de jóból is megárt a sok oldalakon keresztül idegesítő volt.

Nagyon remélem, hogy Musso ír majd még hasonló regényeket mint az Azután (Szerelem éltre halálra volt a címe az első kiadásnak.)
Valahogy az az érzésem Musso leragadt egy sémánál, lásd az Ott leszel? ahol szintén a múltat kellett hősünknek újra élni, megváltoztatni.

E .L. Doctorow: A vak zongorista

 "...Zárt ajtók mögé toloncolt szédületes emberi kaland."

Nem is tudom mivel kezdjem. Tökéletes könyv kívül-belül.
A könyv ruhája csodaszép, ráadásul a könyv hátsó borítóján is egy gyönyörű kép van.
A szerző zseniálisan oldotta meg a valóság és a képzelet egyesülését. Gyönyörű regényt írt egy testvérpárról akik a maguk korában hírességek voltak, újságokban szerepeltek, haláluk után mítosszá váltak.
Nem szoktam, de kivételesen muszáj a fülszöveg egy részletét ide másolni:

 Homer és Langley Collyer halálukkal egyszerre váltak legendává és az amerikai folklór részévé. A két fivérről azóta is mindenkinek a megszállott, kényszeres gyűjtőszenvedély jut az eszébe. 1947-ben, miután a szomszédok hetek óta nem észleltek mozgást a Collyer-házban, és már a régóta ismerős bűz is felerősödött, értesítették a rendőrséget. Amikor a hatóságok végre elszánták magukat, és feltörték az ajtót, a látvány elképesztette őket, a korabeli újságok pedig nem győzték ontani a szemtanúk beszámolóit.

És hogy mi történhetett a testvérpárral? Hogyan éltek? Kit szerettek? Mire vágytak? Ezt írta meg a szerző páratlan érzékenységgel. Még most is a történet hatása alatt vagyok.
Narrátorunk Homer a fiatalabb testvér. A fiatal férfi húszas évei elején kezdte elveszíteni a látását a  zene és kifinomult hallása kárpótolta a veszteségért.
New York-i gyönyörű otthonukban a négytagú család boldogan élt. Személyzet szolgálta ki őket, a szülők hosszú, és kalandos utazásokra indultak, ahonnan különleges tárgyakkal tértek haza.

Az első világháború robbantotta szét az idillt. Langley a háborúba indult, Homer semmit sem tehetett a hazájáért. A szülők bár a háborút túlélik az utána következő spanyolnáthát nem...Homer immáron egyedül, csupán a személyzettel- egy ír, egy magyar, és a színes bőrű szakácsnővel- várják haza Langley-t, akinek sejtése sincs a veszteségről.
Nem az a Langley tért vissza akit Homer olyan jól ismert. A mustárgáz ellen nem kaptak felszerelést, így az nagy roncsolást végzett Langley szervezetében.

Telnek az évek a fivérek újabb és újabb célt tűznek ki maguk elé.
A táncestek  szervezésétől egészen addig, hogy Langley akár ki is gyógyulhat a vakságából.
Furcsák, mégis szerethetőek. Különlegesek és magányosak.
Langley egy örök újságot álmodott meg, amely sosem évül el. Talán ezzel kezdődött, talán a szülők utazásaiból hazacipelt különlegességekkel. Tény, hogy a gyűjtögetés egyszer csak elkezdődött és ennek semmi sem szabhatott határt. Elképesztő holmik között zajlanak az évek.
Látszólag semmi sem történik a fivérekkel, mégis annyi minden.

Sokkolt a történet vége, annak ellenére, hogy nem volt titok a végszó. Voltam olyan óvatlan, hogy rákerestem a fivérek nevére...a korabeli fotók letaglóztak, a képzelet semmi ahhoz képest amilyen a zord valóság volt  mikor  a hatóságok bejutottak a házba.

                                           A könyv hátoldala.



Értékelés:
5 bezárt cseresznye az 5-ből!!!

Claire Douglas: Ikrek

A Tericum kiadó új sorozatot indított útjára, Lélekvesztő Könyvek címmel. Ez kötet a sorozat első darabja.
Alig vártam, hogy a kezeim közé kaparinthassam és belevesszek a az ikertestvérek fura sztorijába.
A könyv fülszövege és a borító nagyon el lett találva.

Abi nehéz időszakon van túl. Ikertestvére, Lucy meghalt Abi hibájából. A fiatal nő úgy érzi nem képes tovább testvére nélkül élni, aki csak egy picit is hasonlít Lucy-re annak Abi rabjává válik. Egy véletlen találkozás összehozza Abi-t egy másik ikerpárral. Beatrice kiköpött mása Lucy-nek, Ben pedig azonnal leveszi a lábáról a lányt.
A gazdag és látszólag gondtalan ikrek egy gyönyörű házban élnek, afféle művésztanyán, ahol több lakótársukkal együtt pezsgő életet élnek.
Abi úgy gondolja a magányos és üres életét szívesen cseréli fel erre a remek élettérre, még a szabadúszó újságírói karrierjét is folytatni szeretné.
Beatrice egészen addig míg Abi szemet nem vetett testvérére kebelbarátnőként viselkedett. Ám miután kiderült viszonyuk Beatrice mindent elkövet, hogy tönkretegye a kapcsolatukat.
Nem telik el sok idő és a házban vágni lehet a feszültséget. Ráadásul Abi egyre ijesztőbb dolgokat él át. De ez a valóság, vagy csak a múlt árnyai, és az antidepresszánsok késztetik hallucinációkra Abi-t?

Lehetett volna ez egy nagyon jó kis thriller. De egyrészt túl lett írva, másrészt annyira klisés és blőd eszközökhöz nyúlt a szerző, hogy izgalom helyett, csak felidegesítettem magam. Mert Abi éppúgy halálra rémül egy madár tetemtől, mint attól, hogy valaki eldugta a gyógyszereit(amit amúgy sem szedett rendszeresen.)

Egy bizonyos pont után rájöttem ki a hunyó, csakhogy túl korán, hiszen épphogy a könyv felélnél tartottam.
Ami a karaktereket illeti, hát nem tudom hogyan születtek, de a szereplők harminc évesek, de végig úgy viselkednek, reagálnak dolgokra mintha tinik lennének. A gondtalan gonosz kislány karakterek, pörgős szoknyában, szájfénnyel hiteltelenek voltak.
Abi és Ben kapcsolata a semmire épül, és annyiból áll, hogy csókolóznak vagy henteregnek. Körülbelül tíz mondatot váltanak az egész történet alatt, az is vádaskodás vagy kérdések.

Abi annyira gyámoltalan és agyatlan, -főleg hogy újságíró - ,hogy egyszer sem jutott eszébe, hogy a gyanús dolgok után nézzen, esetleg az internetet használja.
A csattanónak szánt végszó elképesztő volt, nem tudtam hova tenni a dolgot. Ha a szerző sokkolni akart, akkor sikerült neki.

Értékelés:
2,5 pszicho cseresznye az 5-ből!!!

Olvasnám

A VISSZATÉRÉS BURMÁBA című nagy sikerű könyv szerzőjének felejthetetlen bestsellere.


Lenyűgöző történet, mely Szicília napsütötte partjáról indulva ragyogja be az olvasók szívét.

Tess megdöbben, mikor kap egy hivatalos levelet, melyben értesítik, hogy örökölt egy villát Szicíliában. Az egyetlen kapcsolata, mely a szigethez köti, az anyja, Flavia - aki ott élt, de elhagyta szülőföldjét a második világháború alatt -, ő viszont soha nem mesélt neki a múltjáról. Tess elutazik Szicíliába, s miközben felfedezi örökségét, próbálja megérteni, hogy édesanyja miért zárkózik el ettől a lenyűgöző helytől és a gyökereitől. Eközben Flavia egy naplót ír a lányának, melyben elmeséli életének eddig eltitkolt részleteit: szerelmét, családi viszályokat, fájdalmait és megtalált boldogságát, s nagy örömünkre mindezt kiegészíti a csodálatos szicíliai ételek ellenállhatatlan receptjeivel is.
Érdekfeszítő, kalandos és ízekkel teli olvasmány.

Saskia Sarginson: Nélküled

"Áprilisban fulladtam vízbe. Egy hónappal a tizenhetedik születésnapom után."

1984. Suffolk. Eva és Faith boldogan élnek szüleikkel a tengerparti házukban, egészen addig a napig mígnem a tengeren apja és Eva viharba kerülnek. Eva-t nem, csak a mentőmellényét találják meg.
Hétéves húga azt hiszi a helybéliek által  jól ismert legendabeli Vadember vitte el nővérét.

A történet nem hagy kétséget afelől, hogy Eva él, váltakozva pillanthatunk be a lány családjának életébe, és követhetjük nyomon Eva sorsát, akit egy Billy nevű férfi tart fogva a lány otthonához közeli szigeten, ahol korábban katonai kísérletek folytak.

Clara és Max a szülők teljese elhidegülnek egymástól, a nő képtelen megbocsájtani férjének, hogy nem mentette meg a lányukat, azt pedig végképp, hogy férje azt állítja nem emlékszik semmire a történtekből.
Faith a nővérével töltött pillanatokat idézi fel, gyakran fürkészi a szigetet, érezve, tudva, hogy nővére nem halt meg.

Hihetetlen mennyi minden fért bele ebbe a remek regénybe. Clara és Max megismerkedése, küzdelem, hogy  gyerekes szülőkké váljanak. Titkok, elhallgatott részletek.
Akárcsak a szülőknek Eva-nak is megvannak a maga titkai, aki csak úgy tudja elviselni a helyzetét, hogy első szerelméről fantáziál.


Nagyon jól megírt regény, amely magába foglalja egy család életét, a testvéri kötelék erejét, ugyanakkor a thriller része nem mindennapi izgalmat ígér. Számomra még kiemelkedik a szerző hangulatteremtő képessége, ami már a korábban megjelent  Ikrek  könyvénél is tapasztalható.

Értékelés:
5 elveszett cseresznye az 5-ből!!!

Tavaszi romantika

Cathy Kelly: Párizsban kezdődött

MINDEN PÁRIZSBAN KEZDŐDÖTT...
Az Eiffel-torony tetején fiatal pár áll, a fiú izgatottan markolássza a titokban magával hozott jegygyűrűt. Mi lesz, ha a barátnője elutasítja? És ha igent mond, hogyan tovább? Amikor elhangzik a válasz - a turisták elragadtatott éljenzése közepette -, minden megváltozik, méghozzá nem csupán a boldog pár, hanem az őket hazaváró családtagjaik és barátaik számára is.
Leila csúnyán összetört szívét ápolgatja, mióta a férje egy nap fogta magát, és elhagyta, de most eltökéli, hogy a menyasszony kedvéért jó képet vág az eljegyzéshez. Vonnie, a kivételes tehetségű tortamester fiatal özvegyként épp csak mostanában mer ismét a szerelemre gondolni - ám valaki mintha akadályt próbálna gördíteni elé. Grace pedig, az elvált igazgatónő azon veszi észre magát, hogy fia közelgő esküvője kapcsán a szokottnál több időt tölt volt férjével. Hosszú évek óta külön élnek ugyan, de talán elképzelhető, hogy annak idején hibát követett el?
Ahogy az életük eseményei összeszövődnek az esküvőre készülő fiatal páréval, mindannyiuknak szembe kell nézniük a múltjukkal, mert csak így léphetnek tovább.

Júniusban a Cartaphilus kiadó gondozásában jelenik meg. A borító olyan szééép!!

 

Danielle Paige: Dorothynak meg kell halnia

Dorothy után Amy is Ózföldén találja magát, akárcsak Dorothy-t őt is tornádó repítette a varázslatos helyre.
Ám a jól ismert Ózfölde teljesen megváltozott. Rettegés és szomorúság várja Amy-t, aki zavarodottan kóvályog a sárga téglás úton.
Nem tart soká, hogy kiderüljön Dorothy kissé megszédült a sok varázslattól, picurkát önző lett és szó szerint kizsákmányolja a varázslatos helyet.

Azt hiszem lehetne rosszmájúan azt mondani, hogy a kitekert eredeti történet nem nagy szám. Szerintem pedig nagyon is. Amy annyira jó karakter, pontosan ugyanúgy reagált  a vele történtekre, ahogy azt az olvasó elvárja.
Mindig történik valami csoda, egy újabb szereplő, tény megismerése ami miatt lehetetlen letenni a könyvet.

A történet elején szó szerint hápogtam ha valami szörnyűség történt, de egyértelmű, hogy csak így lehetett megírni, mindenféle cukormáz nélkül. Itt nem elég ha azon nyafogtak volna a szereplők, hogy Dorothy milyen nagyon gonosz.

"Már nem beszélnek a fák. Az igazság tava hazudik, a Vándorló Víz egy helyben pang. A Semmi Országa lángokban áll. Az emberek elkezdtek megöregedni. Az emberek elfelejtik, milyen volt azelőtt."

A Poros Határ lakókocsiparkból érkezett Amy-nek tehát küldetése van, viszont nincs egyedül. A Gonoszok Forradalmi Rendje is besegít.
Így nincs más hátra mint előre, el kell távolítani a Bádog Favágó szívét, ellopni a Madárijesztő agyát, és elvenni az Oroszlán bátorságát, ugye milyen egyszerű? Ja, és természetesen Dorothynak meg kell halnia.

 

Kicsit a történet közepe számomra elnyújtott volt. Aki elkezdi olvasni a könyvet, az számítson rá, hogy sorozatba vág bele.

Értékelés:
4,5 csillámpor nélküli cseresznye az 5-ből!!!