Régen olvastam már olyan könyvet ami úgy igazán szíven ütött a szomorúságával, nem viszolygok a lehangoló könyvektől, helyén tudom kezelni a belőlük áradó bánatot, ezúttal azonban becsapva érzem magam. Bár a történet egy percig sem hitegetett mégis bele láttam egy szép végszót. Helyette csak tehetetlen dühöt kaptam, és szív szaggató szomorúságot.
A történet két középkorú ember egymásra találásának története, de jóval többet beleszőve mint csak a párkapcsolat buktatói. Két család, múlt,jövő, remények szerepel a történetben, nagyon jól érzékeltetve azt, hogy valóban nincs a világon két egyforma ember. Én szerettem az apámat, te nem, én örökre maradni akartam, te már az elejétől fogva menekülnél, én tudom honnan jöttem, te sosem akarod megtudni.... ennyi különbözőség ellenére is lassan, de biztosan egy pár lesz Addie, a talpig Ír lány, és Bruno az igazi, optimista Amerikai.
Addie épp munkanélküli, építész diplomája nem sokat ér, kitöltve a munkahelyi és magánéleti űrt, zord orvos apját ápolja, aki egy balesetben mindkét csuklóját eltöri. Nővére Della, és annak családja jelenti számára mindazt ami neki nem adatott meg.
Egy napon felbukkan Bruno a sokadik ágon unokatestvér, aki még harminc éve tett ígéretét váltja be, amit apjának tett,vagyis, hogy elutazik Írországba és megkeresi sosem látott rokonokat. Bruno is épp egy légüres térben lebeg, valahogy az élete minden próbálkozása ellenére sem olyan amilyennek megálmodta.
A két ember egymásra találása,egyszerű, szép,sallang mentes, ahogy az is ahogy megosztják egymással életük apró morzsáit, ami sokszor fájdalommal jár. Lassan ugyan de elhiszik,hogy ketten együtt végre létre hozhatják azt, amiről eddig csak külön-külön álmodoztak.
Közben Addie apját beperelik orvosi műhiba miatt.
Bruno ,Addie megismerése mellett fáradhatatlanul dolgozik a sosem látott családfa felállításán. Ez a múltbéli utazás viszont sok meglepetést tartogat a családnak, főleg Addie-nek és Dellának akik anya nélkül nőttek fel.
A könyv elhitette velem, hogy Addie apjának története lesz a teher, az akadály amit nem képesek még együtt sem átugrani, helyette a szerző fityiszt mutatva törte össze minden elképzelésemet a végkifejletről.
Zseniális történet, az első könyves szerző alapos munkát végzett!!
Értékelés:5 szomorú cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése