Azért voltam kíváncsi erre a könyvre mert úgy tűnt, szakítva a szokásos klisés erotikus sztorikkal, itt kicsit a fejébe és a lelkébe pillanthatunk be egy nimfomániás nőnek. Engem mindig érdekelt egy-egy "betegség" lelki, pszichés háttere, a mozgató rugója.
Celeste huszonhat éves és tanár. Ezt a pályát nem azért választotta mert annyira szeretné átadni a tudását, mondjuk azt is, csak ő éppen más tudását szeretné megosztani fiatal fiúkkal, akik a gyengéi. Minél elesettebb, vékonyabb, kisfiúsabb tizenévesekre bukik.
Celeste egyébként férjnél van- muszáj már most kiírnom magamból, hogy ennek a karakternek minimum vaknak kellett volna lennie (nem volt az) , hogy ennyire ne lássa mi történik körülötte. Iszonyat ellenszenves volt nekem a férj.
Az erotikus felhangot még elviseltem volna, de sajnos a történet túlságosan is sok információt oszt meg velünk, egyszerűen túlzásokba esett, legalábbis én így éreztem. Mondjuk nincs tapasztalatom abban, hogy egy ilyen szociopata személyiség napi szinten mennyi időt áldoz a furcsaságainak, nekem nemcsak, hogy ez sok volt de sokszor gyomor forgató is. És egyszerűen hihetetlen, hogy egy -egy ilyen betegség, mánia mennyi uralja az illetőt. Celeste esze reggeltől estig a szexen, a fiúkon, a pozitúrákon jár. Ha éppen nincs partnere akkor is kitölti az időt...
Celestétől függetlenül nekem az összes szereplő furcsa volt, valahogy olyan hangulata volt, mint egy thrillernek, ami egy olyan városban játszódik ahol mindenki sorozat gyilkos.
Azt hiszem ha kicsit több háttér munka lett volna benne, értem ezt Celeste lelkének és agyának feltárására, akkor valóban érdeklődve olvastam volna. Ebben az esetben úgy olvastam, hogy a sokadik fetrengést, autóban szexet átlapoztam..
Annak azért örültem, hogy Celeste azért nem tudta büntetlenül folytatni kétes tevékenységeit.
Értékelés
3 ártatlan cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése