Az év utolsó olvasmányai 2.

Daniela Sacerdoti: Vigyázz rám

Annyira beleszerettem a könyv borítójába, hogy a fülszöveg olvasásakor hiába csilingelt a vészcsengőm beszereztem. Gondoltam mi lehetne szebb és aktuálisabb az ünnepek alatt mint egy romantikus, szerelmes regény?
Arra viszont nem gondoltam, hogy Sacerdoti nem Jojo Moyes, vagyis nem minden romantikus történet felel meg az én elvárásaimnak.

Eilidh képtelen teherbe esni, aztán a férje egy másik nőnél keres vigaszt, és a munkája is megszűnik.
Itt a vég, ami elől Skóciába menekül, a gyerekkora kedves helyszínére. A jóravaló nagynéni tárt karokkal fogadja a megtört fiatal nőt, még munkát is ad neki a vegyesboltjában.
Jamie akivel gyerekkorában Eilidh baráti viszonyt ápolt, egyedül neveli kislányát, miután a művészetért rajongó felesége kilép az életükből.
Jamie édesanyja, Elizabeth immár a másik oldalról próbálja egyengetni fia útját.

Az első oldalak után már bele is fáradtam a történetbe. Hiszen tudtam, hogy mi fog következni.
A kedves kis városka minden lakója maga a tökély és kedvesség. Hiába teltek el évek, mikor betoppansz mindenki megismer.
Furcsa volt számomra, hogy az emberek vasárnap a kocsmában vacsoráznak. A közegtől pedig égnek állt a hajam. (Mindenki ismer mindenkit, olyan nincs, hogy magánélet.)

Tudtam, hogy Eilidh és Jamie sok-sok megpróbáltatás és nehézség árán találnak majd egymásra. Nekem pedig nem volt lelki erőm és türelmem végigkövetni őket ezen az úton.
Pedig olvastam már kiszámítható, előre borítékolható szép végszóval íródott regényt.
De ez számomra unalmas volt, és a szereplők sem nyerték el a kegyeimet.

Értékelés:
Az nincs. Könyv félbehagyva.