"Szerettem volna hinni, hogy ha egyszer szerelmes leszek, annak megadom a módját."
Aki önálló könyvként olvasta, annak jelzem, hogy ez a könyv egy két kötetes sorozat, az első rész a Harold Fry valószínűtlen utazása. Sajnos ez sehol sincs feltüntetve. Csupán a szerző másik magyarul megjelent könyveként szerepel a borítón, kissé félrevezető módon.
Ez a történet nekem jobban tetszett mint Harold utazásának megörökítése, valahogy sokkal mélyebb és emberibb volt. Queenie egy végső stádiumos betegeknek fenntartott intézményben arra vár, hogy Harold -egy régi ismerős és szerelem- meglátogassa mielőtt túl késő lenne...
Queenie élete lehetne csupa szomorúság és dráma, mégis olvasás közben inkább azt gondoltam, hogy nagyon erős jellem, és milyen jó lehet ennyire alkalmazkodónak lenni. Bármit is hozott Queenie számára az élet, megpróbálta belőle a legtöbbet kihozni. Ugyanakkor szerény volt és áldozatkész. És -szerintem- ez az áldozatkészség volt minden bajának okozója.
Egy szerelmes nő, aki egy életen át megtartotta magának az érzelmeit, egy barát, aki féltő gonddal próbálja orvosolni mások baját, egy segítő kéz, aki abban reménykedik, hogy egyszer minden jóra fordulhat.
Ám Queenie legyen bármennyire kitartó szerelmes, jó barát, és tegyen meg mindent másokért, ez sajnos nem jelenti azt, hogy ennek hatására majd csoda is történik.
Míg az idős nő barátja megérkezésére vár tollat és papírt ragad és leírja mindazt amit talán hosszú évekkel korábban kellett volna elmondania.
(Itt jegyzem meg, hogy aki egy levélregényt vár, amint azt a könyvcím is sugallja, csalódni fog, mert nincsenek a regényben levelek.)
Nagyon szép, érzékeny regény született. Érdemes időt szánni rá, belemélyülni, mert csak így érdemes olvasni.
A szép és lírai történet hatásfokát növeli a fejezetek között található rajzok, melyek az éppen aktuális fejezethez kapcsolódnak. A borítón szereplő cipők is egy, a könyvben található fejezet illusztrációi.
Értékelés:
4,9 bűnbánó cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése