Rengeteg rajongója van a Downton Abbey sorozatnak, ezt lovagolta meg az ajánló is, igaz ezúttal teljesen jogosan!
A szerző egy családtagjának sorsa ihlette meg, és egy hely Tyneham ami szintén hasonló sorsra jutott, mint a könyvbéli Tyneford.
Sokan vagyunk úgy vele, hogy a háborúról olyan sok mindent olvastunk, szinte minden történet ugyanarra a vázra épül. Ebben a történetben azonban, bőven akad újdonság.
1938 Bécs. Az előkelő művészcsalád lánya Elise Landau nagy útra készül. Szülei saját biztonsága érdekében Angliába küldik, ahol egy gazdag családnál szobalánynak áll, így kerülvén el, hogy zsidó származása miatt elhurcolják. Természetesen Elise épp annyit tud az ezüst fényesítéséről és a kandallókról, hogy a saját otthonukban is van. Mivel anyja ünnepelt énekesnő, apja pedig sikeres író, a lányt mindig kiszolgálták és nem fordítva.
Attól függetlenül, hogy már az elején sejtettem a végszót teljesen lebilincselt. A tájleírások, a kastély ódon hangulata, a háború, na és persze a cseppet sem tökéletes, de annál emberibb Elise hatása alá kerültem, és filmszerűen pergett előttem a nem éppen vidám történet.
Valahogy ettől a történettől nem vártam a boldog befejezést. Akárhányszor Elise belekóstolt picit a boldogságba rögtön történt valami ami újra sírásra adott okot.
"Akkor még nem tudtuk, de tynefordi életünk hangnemet váltott, és mind az utolsó tétel felé rohantunk, akár készen álltunk rá, akár nem."
Nemcsak az új hely, és társadalmi helyzete volt szokatlan Elisenek, hanem szüleitől és nővérétől való távolság is nagyon megviselte, arról nem beszélve, hogy ahogy egyre erősödött a háború hangja, a hírek és levelek is egyre ritkultak.
"Különös dolog a fénykép : mindig jelen időben van, mindenkit egyetlen pillanatban ábrázol, és az a pillanat soha többé nem jön el."
Bár Elise tynefordban nemcsak egy új életbe, de a szerelemebe is belekóstol egyik sem volt elég sem a boldogsághoz, sem ahhoz, hogy könnyebben átvészelje a háborút.
Felkavaró volt olvasni, hogyan tűnnek el végleg emberek, helyek, álmok a háború okozta káoszban.
Hangulatos, és nagyon stílusos a könyv, szép nyelvezettel.
A könyv borítója remekül passzol a történethez.
Értékelés:
5 tynefordi cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése