A könyv címét most hagyjuk. Szerintem amolyan végső megoldásként született meg. Szerintem annyira nem kellett volna erőltetni, hogy ennyire hajazzon a sztorira. Ennyi erővel a térkép helyett, a csillagok is kerülhettek volna előtérbe. Na mindegy.
A szerzőtől nem vártam mást mint egy kis kellemes ringatózást.
"Mert ez történik, ha két ember így egymásra talál: A világ pont a megfelelő méretűre zsugorodik. Átalakul, hogy csak ők ketten férjenek bele, senki más."
Lucy és Owen ugyanabban a házban élnek New Yorkban. Egy áramszünetnek köszönhetően végre találkoznak is.
Lucy szülei állandóan utaznak, testvérei egyetemisták, így a lány sokat van egyedül.
Owen pedig az apukájával költözött nemrég a házba.
Nem sok idejük van kerülgetni egymást, hamarosan kiderül, hogy Lucy és Owen is költözni kényszerül.
A történetben semmi sem kap nagy hangsúlyt. A költözés, a családi viszonyok, és a két fiatal saját kis világa mind-mind egyenlő arányban kap szerepet a könyvben.
Nem dobunk tőle hátast, de jólesik olvasni az utazásokat, pont mindig azt emelte ki a könyv a barangolások közben ami egy- egy helyre jellemző. Apró érdekességek, így könnyen el tudtam képzelni Skóciát éppúgy mint Kaliforniát, vagy a Tahoe-tó környékét.
A képeslapozás, és a vicces üzenetek aranyosak voltak. Pont annyi volt belőle, hogy ne unjam meg.
Bár a történet nem tartogat nagy meglepetéseket, és váratlan fordulatokat, kikapcsolódásnak remek.
Értékelés:
4 utazó cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése