"Ma van az a holnap, amiről tegnap beszéltem."
Nem sokáig bírtam újdonsült barátnőm nélkül. Így a Lídia, 16 után máris neki láttam a következő résznek.
Az előző részhez híven feltűnnek régi, lásd: Sára, Vendel és új szereplők is: Alexandra David Néel vagy épen Latabár Kálmán.
Gulácsy Lajos kissé háttérbe szorul, de a szövegbuborékok, humoros gondolatok, megjegyzések maradtak.
Lídiának újabb színpadi alakítással, családi nehézségekkel, a szíve hívó szavával, és persze barátnője szerelmi drámájával kell megbirkóznia, miközben keresi a saját helyét, vagy éppen hitét.
Mandalák és lámák között megpróbálja végre képregénybe önteni
tervét, már ami Szent Teréz és Alexandra találkozását illeti.
Talán picit komolyabb ez a második rész, de szerencsére még mindig tele humorral, jópofa szövegekkel. Lídia maradt az az egyedi, szórakoztató lány, akit az első részben megkedveltem.
Csak remélni merem, hogy most már meg sem áll a számláló, és lesz majd Lídia,18 és 19...
"Naplementébe gyaloglást vállalok."
Értékelés:
5 félig érett cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése