Picoult teljesen más arcát mutatja meg ebben a kötetben mint amit eddig megszokhattunk tőle. Aki a jól bevált műfajt várja Joditól talán picit csalódni fog.
A lányával közösen írt könyv egy mese, ami tulajdonképpen kortalan, felnőtt fejjel is élvezet volt olvasni.
Bevallom kicsit nehezen rázódtam bele a mesébe, kellett egy kis idő míg át tudtam magam adni az elvarázsolt hangulatnak, hiszen az ember felnőtt fejjel ritkán olvas -saját magának-mesét.
Delila és Oliver. Két fiatal akik bár nem ismerik egymást mégis közel állnak egymáshoz.
Delila egy átlagos tini, akinek sok gondja van az életével és a könyvekhez menekül.
Oliver pedig egy mesében lakik, és nincs más választása mint mindannyiszor megküzdeni a sárkánnyal és életre csókolni a királylányt akárhányszor csak kinyílik a könyv.
De amíg nincs olvasó addig a mese szereplői élik a maguk kis életét. Sakkoznak, a királynő süt-főz, a gonosz Naspolya festeget.
Egy ilyen pillanatot kap el Delila, észreveszi, hogy megváltozott a könyv. Illetve egy oda nem illő illusztráció került az egyik lapra.
Miután Oliver és Delila konstatálják, hogy hallják egymást, elkezdik
azon törni a fejüket, hogyan léphetne elő Oliver a könyv lapjai közül.
A lány egy új barátra tehet szert, a fiú pedig igazi életet élhetne, ha kiszabadulhatna a lapok közül...
Ezután a könyv után másképp tekintek majd a könyveimre. Hiszen ki tudja mikor szeretne egy jóképű szereplő kilépni egy történetből:-)
Értékelés:
4 lapok között rejtőző cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése