2016. június 9., csütörtök
Clara Bensen: Poggyász nélkül
Picit mást kaptam amit vártam, de ettől még nem lett rosszabb véleményem a könyvről.
A borító és a fülszöveg is azt sugallja, hogy két laza, vagány fiatal új utazási stílussal ismertet meg minket. Poggyász nélkül nélkül utazgatnak tizennyolc napig, eközben nyolc országot érintenek.
A minimalista stílus nemcsak a ruhatárukra érvényes, de az utazásokra is,- így repülőre is csak kétszer ülnek- sőt szállásuk sincs előre lefixálva, így minden új országban improvizálniuk kell, igaz igyekeznek kihasználni a kanapészörfölés nyújtotta előnyöket. Ami az anyagiakat illeti, hát ezen a téren sincsenek eleresztve, pénzüket főleg vonat, komp és egyéb jegyekre költik majd el.
Ami meglepett az a szerző nyíltsága amivel bepillantást enged az életébe.A huszonéves amerikai Clara nem az tipikus amerikai álom szülte szereplő. Két évet saját poklában élt. Mikor úgy érezte, hogy talán a szorongás, az állandó rosszullét távozóban van egy online társkereső oldalon való regisztrálással kezdte el új élete első lépéseit. Itt hozta össze a sors Jeff-el aki egyetemi tanár.
Pár randijuk után Jeff felvázolta az utazás ötletét, ahová eredetileg egyedül indult volna, de nagylelkűen meginvitálta Clarat. Igaz, hogy Jeff rutinos utazó, de Clara korántsem volt meggyőződve arról, hogy egy hónapnyi ismertség, két év komoly lelki válság után neki világgá kellene mennie.
Mivel egyetlen érvvel sem volt több az utazás ellen mint mellette így egy szép napon elindultak.
Az már rögtön a történet elején kiderül, hogy Jeff igazi különc. Az ilyen embereket én távolról szoktam csodálni, engem nem vonz az -egyetlen ruhában három hétig- ötlet.
Általában jól sültek el a dolgaik, értem itt ez alatt, hogy hol kötnek ki éjszakára, mit esznek-bár az evéssel kapcsolatban vannak kétségeim, valahogy mindig meghívatták magukat a vendéglátóikkal- számomra ez nagyon kényelmetlen helyzet lett volna, de ugye nem vagyunk egyformák.
Nem tudom mivel lesz jobb egy út ha nincs nálam alsónemű és fogkrém... értem én az üzenetét, de szerintem nem két végletből állnak az emberek, mint Jeff aki üres kézzel indul el, és azok akik hat bőrönddel két napra. Szerintem nem olyan nagy baj ha világjárás közben némileg komfortosan érezzük magunkat és nem kell vattakorongot használnunk tampon helyett mint Claranak.
Viszont tetszett a spontaneitás, a sors szeszélyeire bízták magukat, és útközben persze alakul a két fiatal kapcsolata is.
Természetesen Isztambul, Athén, Szarajevó, Budapest!!!!! érintésekor igyekeztek eljutni a nevezetesebb helyekre.
Hogy könnyebben el tudjuk képzelni a párocska útját a borítók belső oldalát fényképek teszik színessé.
Clara világlátása, gondolatai, tépelődései nagyon közel állnak hozzám. Talán ezért is tetszett ennyire ez a könyv.
Az epilógusból kiderül, hogy mire ment egymással a különc Jeff és a szelíd Clara.
Nem fordult még elő, hogy gond lett volna a kiadó köteteivel, ez viszont valami hiba folytán szó szerint szétesik a kézben. A ragasztás csúnya és silány is, a könyv gerince pillanatok alatt betört.
Értékelés:
5 elutazott cseresznye az 5-ből!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése