A Thronton-ház akár boldog családi fészek is lehetne, de a szülők feszült viszonya az anya örökös elégedetlensége és az apa morózus beletörődése nyomott hangulatot eredményez.
Valamiért két gyerekük is anyjuk ellen van, szelíd, szótlan apjukat védelmezik.
Nagyapjuk a csendes őrült, aki ideje nagy részét azzal tölti, hogy megfesti házuk és a családjuk történetét egy térképen, ahol fura módon az ördögnek is jut hely.
"Most először láttam olyannak a térképet , amilyennek talán anya látta: kissé baljóslatúnak - mintha valamiféle körmönfont varázslat működött volna a véget nem érő festésben, amivel a Throntonhoz láncolt bennünket."
Mondhatni csendesen csordogál az élet egészen addig míg apjuk egy éjjel le nem zuhan a Borz-szikláról.
Az események után a család lassan de biztosan hullik szét. Corwin egészen Afrikáig menekül, Morwenna csak Londonig utazik ahol könyvkötőként dolgozik. Bár van lakása és munkája amit szeret, mégsem találja a helyét. Nagyapja könyvtárának különlegesebb könyveit újra beköti és testvére után küldi.
Anyjuk egy bejelentésével pedig végleg elvágja magát Morwenna előtt.
"Apám halála után tizenhét éven át nem sok minden történt, aztán egy galamb repült be az ablakomon."
Az ikertestvérek Morwenna és Corwin különleges kapcsolata nemcsak a szülőknek okozott fejtörést, de tágabb környezetüknek is.
"Ha több szavunk lehetne a szeretetre, ha lenne szavunk Corwinra meg rám, a mi ikerségünkre, meg mindarra, ami ezzel jár, akkor vajon jobban meg tudnánk magunkat értetni?"
Egy különös család és ház története, ahol egyidőben tör rád a nosztalgia és a menekülhetnék.
És egy ártalmatlan kérdés ami titkok egész lavináját indítja el.
Tizennyolc évvel azután, hogy az apa, John Venton lezuhan a szikláról Corwin húga segítségét kéri, és persze elárul neki ezt azt apjuk félelmeiről...
Nekem a történet első fele tetszett igazán. Tulajdonképpen a cselekmény csak bónusz, mert a szerző rendkívül élvezetes stílusban ír.
Tetszett a cseppet sem tökéletes család, az elhallgatások a fura kapcsolatuk amit képtelenek megszakítani.
Kicsit kevesebbet kaptam a családi térképből mint amennyit sejtet a történet, viszont a titok aprólékos adagolása remek volt.
Sajnos Morwenna rendkívül ellenszenves volt, sajnáltam, hogy nem Corwin a narrátor.
Értékelés:
4 Borz-szikla mellett érő cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése