"Végigfuttattam az ujjamat a falba vésett szavakon.
A bőrömre régi festék tapadt, lemállott a betűk körül." "Itt járt Ivy és Mary."
A szociális munkás végzettségű szerző ebben a könyvében a hatvanas évekbe kalauzol minket.
Észak- Karolina államban eugenikai sterilizációs program vette kezdetét, melynek keretében színes bőrűek, szellemi fogyatékosok, mély szegénységben élők estek át sterilizáción sokszor félrevezetve, átverve.
Hetvenezer embert érintett a program.
A szereplők, akárcsak Grace megye a képzelet szülöttei, azonban a tények és információk nagyon is hitelesek!
Ivy Hart tizenöt éves. Nővére Mary Ella tizenhárom évesen adott életet kisfiának. Az apja kiléte rejtély.
Nagyanyjukkal egy dohányföldön élnek, és dolgoznak a tulajdonos kegyelméből.
A nagymama cukorbeteg, nővére mentálisan zavart. Ivy az egyedüli aki nap-nap után gondoskodik róluk.
A szociális munkás Jane, friss házas. Mindössze huszonkét éves, de tettvágytól hajtva dolgozni szeretne, szociális munkásnak tanult.
Férje Robert gyerekorvos, és egyáltalán nem szimpatizál felesége ambícióival. Szeretné ha felesége gyereket szülne, és maximum önkéntes lenne, ami annyiból áll, hogy más gazdag feleségekkel teázik.
Jane rögtön a szociális munka sűrűjében találja magát. Terepre küldik dolgozni. Hátrányos helyzetű családokat látogat, felméri az igényeket, és ellenőrzi, hogy nem jutnak -e több bevételi forráshoz az ügyfelek mint a segély.
Hamarosan kiderül, hogy a rendszer, amit Jane igazságosnak, sőt mi több jóságosnak hitt ingatag, és hazug.
Ivy és családja szimpatikus lesz számára, és mindent elkövet, hogy a lányok és a kisfiú semmiben se szenvedjen hiányt.
Jane a munkahelyén egyre több ellentmondásba ütközik, kollégái bajkeverőt látnak benne.
Az ültetvényen és a Hart családnál is egyre több titok lappang, majd kerül napvilágra.
Ivy és Jane élete egyszerre omlik össze...
Izgalmas és szomorú volt egyszerre a kontraszt, Ivy és Jane élete között.
Kezdetben nem is sejtettem, hogy mennyi drámában lesz részem.
A szerző szép lassan indított, nagyon jól felépítve a történetet.
Nem szeretnék több információt elárulni a cselekményről, mert pont ez a könyv erőssége, az egymás utáni történések.
Hihetetlen feszült lett a történet vége.
Ami a sterilizációs programot illeti, jellemző, hogy ezek a brutális hibák mindig túl későn derülnek ki.
Akárcsak az, hogy ki is az igazán jó és rossz. Kiben lehet bízni, és kiben nem.
Tavaly ősszel jelent meg a szerző első könyve nálunk: Titkok örvénye .
Értékelés:
5 sterilizált cseresznye az 5-ből!!!
"Tudod, mire jó, ha az embernek süket a gyereke? Nyugodtan a szemét férje pofájába mondhatja, amit gondol."
Tiéd az életem a szerző másik magyarul megjelent könyve.
Úgy tűnik Rattaro a családi életek feltérképezésben jeleskedik. Akárcsak korábbi könyvében, most is egy családot ismerhetünk meg.
Eltekintve a siket kisfiútól, nagyon úgy tűnt, hogy egy átlagos megfáradt házasság megcsalásos történetét fogom megismerni.
Alberto az apa meséli el történetüket. Csak a könyv végén szólal meg Sandra a feleség, és fiúk Matteo.
Alberto akár örökké bujkálhatott volna szeretőjével, Camillával, ám egy napon éppen lánya előtt buknak le. Lánya aznap nem megy haza. Alberto pedig hallgat. A rendőrség buktatja le a vétkes Albertót azzal, hogy lehallgatja lányuk Alice telefonjának üzeneteit, köztük az apáét is...
A jelen zűrös szála mellett, Aberto elmeséli gyerekkorát, Camillával való megismerkedésüket, szerelmüket majd az elválásukat is.
Camilla után, jön Sandra aki soha még csak nem is hallott vetélytársáról.
A családot nehéz helyzet elé állítja az élet amikor egészséges lányuk után, siket gyerekük születik. Időt és energiát nem kímélve fejlesztik, nevelik Matteot, akire nővére is példásan figyel, mintha a kisfiúnak két anyukája lenne.
A szülők megígérik egymásnak,hogy Matteo érdekében a lehető legtökéletesebb szülők lesznek.
Ezt a tökéletes képet töri össze Alberto.
A történet eddig akár átlagos is lehetne. Ám a szerző két csavart is beleszőtt a történetbe. A lehető legfurább felállás alakul ki a családban.
Senki sem tökéletes. Az ember érett, megfontolt felnőttként is lehet néha önző, és követhet el hibákat. Engem ami ezekben a hibákban bosszant, az a pillanatnyi fellángolás, a pár perces öröm...na meg a döntésképtelenség. A minden kell, semmiről sem mondok le, ez még jár nekem felfogás baromi ellenszenves a számomra.
A borító nagyon szép és különleges.
Értékelés:
4 családi cseresznye az 5-ből!!!
Rég olvastam már vámpíros könyvet,gondoltam kicsit kirándulok a várszívók világában.
A történetben fura helyzet áll elő, ugyanis szereplőnk vámpírból vedlik át újra emberré. Méghozzá hamvas, tizenéves kamaszlánnyá.
Lenah szerintem remek karakter. Mind vámpírnak mind emberlánynak. Érdekes volt a kontraszt a vámpírléte és az emberi mivolta között.
Lenah nem olyan gügyögős vámpír volt, hanem az az igazán vérszomjas. Sőt vámpírunk királynő volt aki a a legjobbakat gyűjtötte maga köré.
Bár kliséket is felvonultat a könyv, a szerző a szerelmi szálat is beleszőtte a történetbe, ennek ellenére szerintem ez egy jó vámpíros könyv.
Igaz a szerelmi szálat én a jelenben hanyagoltam volna.
A múltbéli románcok Lenah múltjából elég lett volna ide.
Ami nagyon jól hatott azok az a dolgok ami igazi emberi tulajdonságok, amikről mi sokszor megfeledkezünk, pedig igazi csodák. Ilyen, hogy érző lények vagyunk, van lelkünk, ízeket érzünk, érzékelünk, lélegzünk, dobog a szívünk.
A két idősík váltakozása kellő izgalomban tartja az olvasót.
Tudtam, hogy YA könyvet tartok a kezemben, ezért most nincs jogom nyafogni, hogy a főszereplő iskolás.
Örvendetes, hogy a borító szakított a vámpíros könyvek ismert klisés kinézetével, nincs csöpögő vér, és agyarak.
Értékelés:
4 vérző cseresznye az 5-ből!!!
Nem gondoltam volna, hogy ennyire megfog ez a történet. A fülszöveg pont annyira volt sejtelmes, hogy nagyon el akarjam olvasni.
A könyv ötletét egy tévéműsor adta, amiben egy 1917-es történet szerint két lány tündéreket fotózott le. Több kutató, köztük Sir Conan Doyle ( Sherlock Holmes megteremtője) valódinak ítélte a fényképet!!!!
A szerző jó témát és korszakot választott, beletenyerelt egy borzalmas háborúba és egy kíméletlen járványba. És annak utózöngéjébe, miszerint ennyi emberi lélek nem tűnhet el nyomtalanul...
És a pokol közepén kivirágzik egy szerelem.
Mary miután apját letartóztatják nagynénjéhez menekül San Diegóba.
Kalifornia gyönyörű és meleg, ám a spanyolnátha járvány már ott is tombol.
Mary nagynénje, Eva az egyetlen még élő rokon apján kívül.
Mary nemcsak Eva miatt örül az utazásnak, hanem azért is mert újra ellátogathat szerelmének családjához. Stephen önként bevonult. Nagy ritkán kézhez kapott leveleit Mary rongyosra olvassa.
Stephen bátyja, Julius fotográfus, aki azt állítja, hogy ügyfelei halott hozzátartozói is megjelennek a róluk készült képeken.
Stephen és Mary is meg van róla győződve, hogy Julius szélhámos. Julius egy, a lányról készült képpel reklámozza magát. A képen Mary széke mellett egy csuklyás alak térdepel.
Nemcsak Julius, de a fiúk anyja, és az egész ház népe furán viselkedik.
Egy hátborzongató esemény után Mary meginog abbéli hitében, hogy szellemek nem léteznek...
A kihalt utcákon csak a mentőautók szirénája harsan, a járvány ellen mindenkinek van egy biztosnak vélt praktikája, ám úgy tűnik, hogy sem a fokhagymás rágó, sem a meleg libazsíros borogatás, de még a petróleumba mártott kockacukor sem segíthet.
A harctérről sem érkeznek jobb hírek, már ha érkeznek, a levelek hónapokig utaznak.
A sebesült katonák pedig apátiába süllyedve viselik a gondoskodást, amit a gazdag, unatkozó hölgyek biztosítanak nekik.
" Ma lesz vége lesz a világnak? Mert nagyon úgy fest."
Remekül megírt regény. Egy sötét örvény, ahol alig pislákol némi remény, de abba a piciny fénysugárba két kézzel kell kapaszkodni. Úgy tűnik Isten vagy a sors ebben a korszakban különösen próbára tette az emberek erejét is hitét. A világháborúban új fegyverek szaggatják darabokra az embereket, és ha ez nem elég akkor még egy járvány is kedvére tombol.
A városokban naponta a százat is eléri az áldozatok száma.
Akik még életben vannak, gyászolnak és válaszokat keresnek. Szeánszokon vagy szellemfotósoknál. Hátha saját képmásuk mellett újra láthatják szeretteiket, akik bizakodva pillantanak rájuk egy másik világból.
A különleges könyvben, különleges fotók is szerepelnek. Van ami harctéren készült, vagy egy tábori kórházban, de jó pár hátborzongató szellemfénykép is van.
A könyvről egy 2001-ben bemutatott film jutott eszembe, ez nem más mint a Más világ, Nicole Kidman alakította a női főszereplőt. Érdemes megnézni! Igaz a film a II. világháború idején játszódik de a lényeg ugyanaz.
Értékelés:
5 harcedzett cseresznye az 5-ből!!!
D.Tóth Kriszta első könyve engem kilóra megvett, a Jöttem hadd lássalak -édesanyjáról írt remek regény.
És ma mibe futok egy webáruház újdonságai között?
Ebbe:
Húszezer éjszaka az több mint 54 év. Egy egész élet, amit ugyanazzal az
emberrel kéne hűségben leélnünk. De képes-e erre ma egy negyvenes,
érzelmekre és intimitásra szomjazó nő, aki a mindennapi rutinba, a
látszatvilágba és saját kínzó vágyaiba beletörik? Mit dönt, amikor
váratlanul elérkezik hozzá a mindent alapjaiban megrengető szenvedély,
és felcsillan egy intenzív, új élet reménye? Érvényesek-e még az előző
generációk tanításai az örök hűségről és a jóságról? Hány nap a világ?
Lehet-e egy együtt leélt élet húszezer éjszakás kaland?
D. Tóth Kriszta új regénye a nagy sikerű Jöttem, hadd lássalak után
ismét az emberi kapcsolatok izgalmasan kusza világába kalauzol, ahol
minden választás újabb és újabb lehetőség megtalálni magunkban, ami oly
fájdalmasan hiányzik. Kísértő múlt, gyötrő kétségek, elfojtott
szexualitás, félelmek, szeretethiány, ürességérzés és a nyomában feltörő
forró szenvedély: ez jellemzi az egykor pszichológusnak készülő, ma
életvezetési tanácsadó céget működtető budai nő, Helga történetét.
A Húszezer éjszaka fordulatokban gazdag regény. A női test
felfedezésének története a női lélek útvesztőiben. És tükör, nehéz, de
határtalanul felszabadító belenézni.
Bevallom gyakran kétszer- háromszor is meg kell néznem egy könyv borítóját, és mindig találok rajta valami olyan dolgot amit elsőre nem láttam meg. Gyakran elsiklok egyértelmű dolgok felett.
Most is például olvasás után döbbentem rá, hogy a bringázó Tom árnyékán két furcsa dolog is van, egy pici aranyszív és a szárnyak... bah. Én marharépa.
A történet egy tizenegy éves kisfiú sorsát, hányattatását tárja elénk. Tom egy lakókocsiban él, fiatal anyukájában nem buzog az anyai ösztön. Még testvérnek is vacak lenne.
Tom ennek ellenére feltalálja magát. Önellátásra rendezkedett be.
Muszáj leírnom, hogy olvasás közben állandóan fejem felett villogott ez életkor, most azért ültessük át ezt a történetet egy mai tizenegy éves gyerkőcbe, akit ismerünk vagy éppen a mi gyerekünk. El tudjuk képzelni, hogy megfőz,elmegy ennivaló után, még ha ezt egy kertből is cseni, mindenkihez van egy kedves szava, sosem haragos, nem kínozza az állatokat, sőt imád mindent ami él és mozog, vagyis nem keserítette meg a nehéz élet, senkin sem akar bosszút állni. persze mondhatnánk, hogy a kényszer nagy úr, ezért lett ilyen kis minifelnőtt Tom.
Szóval Tom, és aztán Madelaine, aki nagymama korban van, és még pár kedves,szerethető szereplő. És kész is van egy megható, bájos történet az őszi estékre.
A könyvecskét egy esős délután alatt el lehet olvasni. Nekem kicsit hiányzott is a több mélység a könyvből. Ki lehetett volna még ezt bontani, de egy olvasásra, egy élménynek így is aranyos volt.
Értékelés:
4 segítőkész cseresznye az 5-ből!!!
Sokakkal ellentétben én nem vártam, hogy ez a könyv az Anna és a Francia csók folytatása lesz, azt már annál inkább reméltem, hogy ez is aranyos lesz és bájos.
Sajnos csalódnom kellett.
A szerző azt szerette volna ha a szereplők és élethelyzetek igazán különlegesek legyenek, nekem inkább a fura jelző ugrik be.
Kezdésnek bedobta a homoszexuális szülőket például.
Lola nem lett szimpatikus, ahogy Crickett (????????????) sem. Jesszusom ezek a nevek, komoly kihívást jelent ilyen neveket alkotni.
Bár Anna feltűnik ebben a részben, sajnos ez nagyon sovány vigasz volt. Sokkal többet és jobbat vártam.
Átlagos limonádé, YA történet amikor a főhősnőnk sokáig vergődik, hogy a jó vagy a rossz fiút válassza, ami engem idegesített mintsem szórakoztatott.
Ugye a történet végét nem kell elárulnom??
A borítóról sokáig nem tudtam eldönteni, hogy egy harmincas nő öltözött be egy tizenhat évesnek, vagy egy tizenéves egy harmincas nőnek?
Értékelés:
3 bágyadt cseresznye az 5-nől!!!
