"Tudod, mire jó, ha az embernek süket a gyereke? Nyugodtan a szemét férje pofájába mondhatja, amit gondol."
Tiéd az életem a szerző másik magyarul megjelent könyve.
Úgy tűnik Rattaro a családi életek feltérképezésben jeleskedik. Akárcsak korábbi könyvében, most is egy családot ismerhetünk meg.
Eltekintve a siket kisfiútól, nagyon úgy tűnt, hogy egy átlagos megfáradt házasság megcsalásos történetét fogom megismerni.
Alberto az apa meséli el történetüket. Csak a könyv végén szólal meg Sandra a feleség, és fiúk Matteo.
Alberto akár örökké bujkálhatott volna szeretőjével, Camillával, ám egy napon éppen lánya előtt buknak le. Lánya aznap nem megy haza. Alberto pedig hallgat. A rendőrség buktatja le a vétkes Albertót azzal, hogy lehallgatja lányuk Alice telefonjának üzeneteit, köztük az apáét is...
A jelen zűrös szála mellett, Aberto elmeséli gyerekkorát, Camillával való megismerkedésüket, szerelmüket majd az elválásukat is.
Camilla után, jön Sandra aki soha még csak nem is hallott vetélytársáról.
A családot nehéz helyzet elé állítja az élet amikor egészséges lányuk után, siket gyerekük születik. Időt és energiát nem kímélve fejlesztik, nevelik Matteot, akire nővére is példásan figyel, mintha a kisfiúnak két anyukája lenne.
A szülők megígérik egymásnak,hogy Matteo érdekében a lehető legtökéletesebb szülők lesznek.
Ezt a tökéletes képet töri össze Alberto.
A történet eddig akár átlagos is lehetne. Ám a szerző két csavart is beleszőtt a történetbe. A lehető legfurább felállás alakul ki a családban.
Senki sem tökéletes. Az ember érett, megfontolt felnőttként is lehet néha önző, és követhet el hibákat. Engem ami ezekben a hibákban bosszant, az a pillanatnyi fellángolás, a pár perces öröm...na meg a döntésképtelenség. A minden kell, semmiről sem mondok le, ez még jár nekem felfogás baromi ellenszenves a számomra.
A borító nagyon szép és különleges.
Értékelés:
4 családi cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése