A jó kislány és a Királynő-avagy két könyvről röviden

Mary Kubica: A jó kislány

Ritkán de azért olvasok thrillereket, annyit mindenképpen, hogy el tudjam dönteni, ennél olvastam már jobbat is.
Kétségkívül izgalmasan lett megírva, viszont a szereplők elnagyoltak voltak, és senki sem lett szimpatikus.
Olvasás közben több momentum is ismerős volt amit máshol már olvastam, ilyen volt ez eldugott házikó a semmi közepén, a magányos nyomozó (bah) és a szép, elnyomott feleség aki természetesen szerelembe esik a zord nyomozóval.

Mia Dennett bár híres és előkelő családból származik nem kér sem a pénzből sem a karót nyelt életvitelükből. Saját lábára áll, elköltözik otthonról és rajzot tanít egy iskolában. Apjának csalódás kisebbik lánya, akiből nem lett ügyvéd, és még egy bankár férjet sem tud felmutatni. A szülők jó ideje már csak hébe-hóba kapnak hírt Mia felől, így amikor egy nap a lány eltűnik nem is aggódnak túlzottan.
A nyomozó Gabe, az anya Eve, és a rosszfiú Collin felváltva szólalnak meg a lapokon. Akár a régi  Denevér könyvek puha fedeles, olcsó sorozatánál, itt is lényegre törően csak a fontos dolgokra szorítkozva. Így gyorsan haladunk a történetben, amely váltott idősíkban részletezi Mia eltűnése után történteket, aztán azt az időt mikor Mia előkerül- bár ez a szál nagyon homályos, hiszen Mia amnéziás lett. (újabb klisé)
Az anyukát egyáltalán nem értettem, tök jól elvolt a saját kis világában lánya nélkül, amíg az el nem tűnik. Aztán ő lesz a tökéletes, aggódó anya megtestesítője, aki álmatlanul forgolódik és véreresek a szemei.
Az apa csak pillanatokra jelenik meg, akkor is lehülyézik valakit, aztán el is tűnik.
Mia és elrablója kapcsolata pedig nem várt fordulatot vesz a kicsiny faházban.
Az utolsó lapokon végre megszólal a főszereplő is, vagyis Mia. Egy utolsó nagy fordulatot szeretett volna előadni a szerző de szerintem gyengére sikeredett.

Egy hosszabb utazásra tökéletes olvasmány, az -Ott vagyunk már??- helyett gyorsan pörgethetjük a lapokat, és mire megunnánk már vége is.

Értékelés:
3,5 elhanyagolt cseresznye az 5-ből!!!


Erika Johansen: Tear királynője

Mit tudhat az a fantasy regény amiért Emma Watson meg van veszve és filmet szeretne forgatni belőle, és persze Ő lenne a főszereplő is? A válaszom, hogy szerintem nem sokat...bár kétségkívül filmként látványos lesz majd, de engem a sorozat nem győzött meg arról,hogy megvegyem a folytatást.
Adva van Tear, egy egykor virágzó birodalom, mely már hanyatlásnak indult.Vannak a gazdag korrupt kastélylakók, és a szegény éhezők akikből ráadásul havonta szüretelnek párat a szomszédban lakó Vörös királynőnek, hogy a többieknek nyugtuk legyen.
Ekkor lép elő Kelsea aki tizenkilenc évig nevelőszülők szárnyai alatt készült arra, hogy amint nagykorú lesz elfoglalja anyja helyét a trónon.  Ami nem lesz egyszerű, mert gyerekkora óta bérgyilkosok vadásznak rá, megakadályozván azt, hogy a fiatal lányt megkoronázzák.
Ám anyja volt testőrségére bizton számíthat, így ha nem is gyorsan és kényelmesen, de eljutnak Tear falai mögé. Ekkor jön a neheze. Hiszen ott a nagybácsi, aki vígan pazarolta Kelsea örökségét, a korrupt, hatalmon lévő többi emberről nem beszélve.
Merénylet, gyilkolászás, kis sóhajtásnyi szerelem, na meg egy fontos ékszer mely Kelsea nyakéke, és bizony ez a kis bizsu sokszor utat mutat határozatlan főhősünknek.
Az a bajom, hogy semmi meglepő vagy váratlan nem történt. De az is lehet, hogy az én láttam bele többet ebbe a sorozatba.

Értékelés:
3 titkolt cseresznye az 5-ből!!