2015. november 10., kedd
Sara Crowe: Campari reggelire
"A napok egybefolytak,mint a tavaszi fák virágszirmainak titkos életútja. Dolgozom, növekszem, a földre hullok, aztán a szél hazafúj."
Azt hiszem, hogy a könyv címe, és a kékben pompázó camparit kortyolgató lány képe igencsak félrevezetheti a leendő olvasót. Mert azt hihetni, hogy szinglik, bulik, pia és románc a fő mondanivalója a könyvnek, pedig neeeeem. Egy édes és bájos történet, amelyben a tizenéves Sue-n keresztül megismerjük a családját egy tizenhat szobás elvarázsolt "kastélyt", gavallér admirálisokat, és Coral néni múltját és Füveskönyvét 1987-ben.
Sue ahelyett, hogy örülne apja új kedvesének, és élvezné az egyetem előtti utolsó szabad évet, édesanyja gyerekkorának helyszínére menekül Eghambe.
Édesanyja rejtélyes halála nem hagyja nyugodni a lányt, azt reméli Coral néni majd segít eligazodni a jelenben és a múltban. Ám Coral néni nemhogy magyarázattal nem szolgál, még egy családi titok is felszínre kerül. És ha ez nem lenne elég, akkor ott van még Ikarus- kinek szemét Sue a párnája alatt őrzi-, az öntörvényű birtok Green Place, ahol mindig történik valami, hol a plafon szakad le, hol cipőkkel teli szekrényre lehet bukkanni.
Szereplőink rendületlenül keresik a boldogságot, és a menekülést az anyagi csődtől. Ezért mindenféle vállalkozásba fognak, de a lélek táplálékáról sem megfeledkezve irodalmi pályázaton indulnak a mesés pénznyeremény reményében, és hogy profi munka kerüljön ki a kezük alól még egy irodalmi műhelyt is alakítanak, ahol szorgalmasan követik a regényíráshoz szükséges gyakorlati útmutató tanácsait.
A történet is legvége is tartogat meglepetést. Fordulatokban bővelkedik ez a remek kis regény.
Hihetetlenül szellemes, érdekes és bájos történet. Egyetlen hibája sincs. Még a komiszabb karaktereket is meg lehet kedvelni. Sue és Coral néni szövetsége pedig verhetetlen.
És végül pár kedvenc részlet a könyvből:
"A szerelem annyira privát, annyira lehetetlen dolog, hogy nem is értem, egyáltalán hogy születhettünk meg."
"Megvannak az örömei is annak, ha az ember lány."
"Számomra a szerelem az, amikor egy telefonhívás után levelet írsz, mert nem tudod elviselni a búcsúzkodást, amikor bedöntöd az ajtóm, nemcsak bekopogtatsz rajta."
" A Dickin- medállal a bátor állatokat tüntetik ki, és a II. világháborúban a kémkedő galambok kapták. Mindig ez jut eszembe, ha arra gondolok, hogy valami lehetetlen."
Értékelés:
5 ódon cseresznye az 5-ből!!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése