"Mindenkinek van egy története"
A szerző szerint a közöny legyőzése lebegett a szeme előtt mikor megírta Kócos, Flúg és Priusz történetét (és még sokan másokét.) Valahogy "kényelmesebb" történetet vártam, szebb papírba csomagolva, nehezen nyeltem a nehéz sorsokat.
Történet egy másik világba kalauzol el, a hajléktalanok közé.
Három csavargó és egy lány kisbaba, aki megmentőitől a Kölyök nevet kapja.
Úgy tűnik hármasunk olajozottan működik együtt. Mindenben közösen döntenek. Eleinte. Főleg miután a baba megtartása mellett döntenek, ám az anya kilétét nem sikerül kinyomozniuk. Élet a világ peremén.
Iszonyatosan nagy pofonokat kaptam. Mert van egy világ, amiről szívesen megfeledkezünk.
A szemünk sarkából néha megpillantunk egy koszos kezet, egy rongyos ruhát. Elfordítjuk a fejünket, pillanatok alatt elfelejtjük. Megvan a saját gondunk, bajunk dehogy vesszük a nyakunkba más szerencsétlenségét.
Pedig van egy másik valóság ahol személytelenül mégis kézzelfogható emberi életek tengetik napjaikat. Honnan indultak ezek az emberek, és hogyan jutottak a kukák mellé?
A téma az utcán hever, mégis kevesen hajolnak le érte.
Benyák Zoltán olyan jól hajolt le, hogy le a kalappal előtte. A csupasz és kemény igazság mellé nagyon szép megfogalmazás is jár.
"Az éj kért még egy percet, amíg felállítja a színpadot, azután visszavonta árnyait."
Hát így fér meg egymás mellett a szépség és a zord valóság.
Értékelés:
4 csavargó cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése