2016. szeptember 7., szerda
Csalódások
Hiába a rutin még mindig előfordul, hogy rosszul választok olvasnivalót. Van aki képes rá és bizony végére jár a nem tetsző sztoriknak is, én ennyire nem vagyok kitartó.
Nemrég hagytam félbe a Mrs.Kennedy és Én-t felbosszantott, mert hatásvadász és olyan amerikai affektálással teli. Néhol ellent is mond magának a titkosszolgálat embere, aki rajong a munkájáért meg az elnökért, meg minden de közben azon aggódik, hogy elég olcsó szállást találjon a rezidencia közelében, és elég legyen a napi fizetése kajára is...ami végképp kiverte a biztosítékot az az ajnározás, hogy micsoda nő ez a first lady, mert képes nyolc hónapos terhesen még sétálni!!!! Mi van??!!! és akkor Jackie csilingelő nevetését még nem is említettem, meg a munkabírását -ami abból állt, hogy rongyrázósabb bulit akart mindig csinálni mint amin korábban részt vett valamelyik országban.
A Vadvirágok lányai évek óta ült a polcon és nagyon türelmesen várt. Körülbelül háromszor vettem le a polcról és kezdtem el, mire végre haladtam is a történettel. De a felénél tovább nem bírtam.
Kiszámítható történet volt, ráadásul olyan fajtából ami még bosszantott is. Tudtam, hogy a rengeteg szenvedés után csakis hatalmas és gazdag nő válhatott Bettiből (vagy hogy is hívták.)
A fülszövege nagyon félrevezető, hiszen a mai szál elhanyagolható mértékű, a tartalom mégis ezt emelte ki.
Csere útján jutottam hozzá A Virágszamuráj párnakönyvé-hez és nem is voltam benne biztos, hogy nekem való. "A lírai szépségű napló, „párnakönyv” egy különleges nő életét követi végig a 12. századi Japánban, aki megállja a helyét emberként, szamurájként és feleségként, aki soha nem adja fel, és tisztaságát, erejét és hitét megőrizve végül legyőzi a gonoszt."
Igaz az eleje valóban lebilincselő volt, a szegény sorsú lány, akit apja elad egy darabka földért, hosszú és keserves utat járt be. Ahogy a fülszöveg is fogalmazott:
Kozaisó vagyok.
Ötödik Leány.
Játéknő.
Mesemondó.
Szerető.
Feleség
Szamuráj.
Ebből a leghosszabb időt a könyvben játéknőként tölt Kozasió, és bevallom sokszor olyan részletességgel taglalva a szexuális életét amire nem voltam kíváncsi. Ami pedig a mesemondást illeti, hát nem tudom akkoriban milyen értelmi képességei lehettek egy szamurájnak, elég gyagya meséknek örültek.
A történetet ott hagytam abba, hogy ismét megveszik Kozasiót, és ezúttal ura és parancsolója mellett Szamuráj lehet, öldökölhet kedvére...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Már én sem szenvedek egy könyv felett sem, ami nem megy azt nem erőltetem.
VálaszTörlésJól teszed, annyi jó könyv van, kár időt és energiát pazarolni a kevésbé jókra.
VálaszTörlés