Soha rosszabb elsőkönyves családregényt! Nekem icipicit Kate Morton történeteinek hangulatát idézte ez a könyv. (Persze biztos lesz majd olyan, aki szerint nem is:D)
Mint minden valamirevaló titkokkal tűzdelt családregény ez is két idősíkon halad, váltakozva főszereplőnk, és annak édesanyja történetével.
Addie napjainkban épp édesanyja halálának évfordulóján furcsa telefonhívást kap egy magánnyomozótól. A homályos hívás után pedig egy idegen csenget be, végképp átírva Addie családjának történetét.
"Néha..., legtöbbször éjjel, amikor minden nagyon csendes, hatalmas megbánást érzek az egész élet miatt, amit nem élhettem."
1958-ban Elizabeth vidékre indul édesanyja barátaihoz vakációzni, de főként anyukája kérését teljesíti ezzel, aki nem szeretné, hogy tizenéves lánya a haldoklását nézze.
Ezeknek a történeteknek nagy erőssége a titokzatos múlt, az a bizonyos momentum, vagy személy aki minden történésnek okozója, mozgatórugója. Ha ez gyenge lábakra épül csapnivaló lesz az egész történet.
A szerző zseniálisan fűzte a szálakat, alapozta meg a történetet, amely felbolygatja Addie, testvérei és apja életét egy évvel Elizabeth halála után.
A ki vagyok én? Honnan jöttem? kérdések ebben a történetben kulcsfontosságúak, ahogyan a kapcsolatunk is a szüleinkkel.
Hajlamosak vagyunk elfelejtkezni arról, hogy a szüleink is voltak gyerekek, álmodozó fiatalok. Hogy nekik is van múltjuk amiről mi mit sem tudunk. És persze a számunkra imádott nagyszülőkkel a szüleinknek lehet egész más volt a kapcsolata.
Az összes szereplő a szívembe lopta magát. A szerző bőségesen gondoskodott izgalomról Addie életében nemcsak a múlt követel figyelmet, de jövője is megrekedni látszik. És akkor még a szerelemről nem is beszéltünk.
Külön ajánlom Réka figyelmébe ezt a könyvet! :-)
Értékelés:
4,9 örökletes cseresznye az 5-ből!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése