" Az ég nem bírta eldönteni, hogy aznapra rózsaszínbe, vagy szürkébe öltözzön, így mindkét színt magára öltötte."
A könyv végére jöttem rá, hogy a nagyon ismerős filmszerű cselekmény mire emlékeztet. A kalandos történet, a fáraók, kincsek, Luxor mesés gazdagsága, a perzselő homok, és sok-sok megpróbáltatás Indiana Jones történethez hasonlít.
Jessica Kenton fura kettősséggel érez szülei iránt, ugyanis egyik napról a másikra az éjszaka közepén eltűnik házukból az öccse. Szülei nem adnak magyarázatot tettükre, viszont Jessica kap egy új testvért Timothyt.
Húsz évvel később, immár felnőttként Timothynak is nyoma veszik, Jessica ezúttal már felnőtt nőként nem hagyja , hogy Timothy is másik testvére sorsára jusson.
Miközben megpróbálja rekonstruálni Tim napjait, a véletlen Montague Chamford útjába sodorja, aki úriemberhez méltóan a lány segítségére siet.
Úgy tűnik Tim nem önszántából szívódott fel, a szemfüles Jessicának feltűnnek testvére jelei, amit nővérének szánt. A Sherlock Holmes könyvekből összerakott mozaikok egészen Egyiptomig vezetnek.
A könyv megemlíti, hogy Sherlock szülő atyja Conan Doyle a spiritizmus híve volt( nem tudom ez mennyire igaz) és megígérte , hogy ha meghal ő bizony igyekszik kapcsolatot teremteni majd az élőkkel.
A könyv igazi kalandregény, tele rejtélyekkel, titkokkal, meneküléssel, tűzpárbajjal és persze a természet szépsége, a sivatag perszelő forrósága mellett szerelmet is tartogat az olvasónak.
A szerző ezúttal is remek helyszínre repít minket, bár valamiért nekem Jessica és Montague karakterét nem sikerült a szívembe zárnom.
Fogalmam sincs, ki szerepel a borítón, az biztos, hogy nem Jessica...
Értékelés:
4 Luxor-i cseresznye az 5-ből!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése