Az építész szerzőt édesanyja II.világháborús élményei késztették a könyv megírására.
Bár édesanyja nem volt zsidó, mégis határtalan kínokat és szenvedéseket kellett elviselnie a háború alatt. Áldozatkészség, emberség is kell a szerencse mellett, hogy ilyen időket túl lehessen élni.
Olvasás közben sokszor megfogalmazódott bennem a kérdés, hogy létezik-e valamiféle tanulmány ami az emberek jellemfejlődését vizsgálta volna háborús időkben.
Lucien Bernard építész. Imádott városa romokban hever. Ínséges idők járnak a Francia népre. Se munka, se étel, csak rettegés. Az emberek éheznek, a kacsák éppúgy eltűntek a parkokból, mint a galambok.
A város szívében az erkélyeken virágok helyett nyulak vannak, csak így juthatnak néha húshoz a családok.
Párizs elnémul, nevezetességeit németek látogatják, éppúgy ahogy kizárólag a számukra fenntartott tizenhét bordélyt.
Lucient semmi más nem érdekli csak a munkája, és a szeretője. Felesége a kihűlt lakásban a meg nem született gyermekeiket siratja.
Lucien végre munkát kap. A gazadag Manet, autógyáraknak gyárt motorokat. A németek bőségesen ellátják munkával.
Manet munkát ajánl Lucienek, cserébe egy szívességet kér.
Párizs szerte üres lakások állnak, Luciennek nincs más dolga mint olyan búvóhelyet tervezni, ami alkalmas arra, hogy elrejtsenek valakit, úgy, hogy a németek sose találják meg.
Magabiztossága azonban hamarosan elpárolog, mikor egy németekkel való mulatozás után a szeme láttára lepleződik le a biztosnak hitt búvóhely.
Lucien hirtelen megérti mekkora felelősség nyomja a vállát. Nem beszélve a kockázatról amit vállalt.
"Lucien életében először fogott kezet némettel, és meglepte, hogy a tiszt nem facsar vért az ujjaiból."
Lucien szeme előtt a pénz lebeg. Gyáva és ő csak tervezni akar, már az sem bánja ha az ellenségnek dolgozik.
Manet apró zsarolása a munkáért cserébe megállíthatatlan folyamatot indít el. Lucien hősnek érzi magát, aki furfangos észjárásával nemcsak jól él a háborús kellős közepén, de még az ellenség eszén is túljár.
"Lucien már-már úgy érezte, varázsereje van; ha akarja, bárkit el tud tüntetni a föld színéről."
A magánéleti válsága, a munkája iránti olthatatlan szerelem, és a lelkiismereti kérdések együttesen formálják Lucient, aki ugyan már felnőtt férfi, mégis életét eddig úgy élte, hogy a lehető legkisebb ellenállásba ütközzön.
Furcsa volt egy olyan szereplőnek drukkolni aki ellenszenves jellem.
Annyi izgalom tölti meg a lapokat, hogy nincs ember aki ne drukkolna a főszereplőnek, annak ellenére, hogy nem egy erős jellem.
A történet közepétől egyre nehezebben egyensúlyoz a férfi,a Francia ellenállás, a németeknek való munka, és az ismeretlen emberek sorsa között.
Akinek tetszett az Asszonyok városa annak ezt a könyvet is ajánlom.
Értékelés:
5 elbújtatott cseresznye az 5-ből!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése