Ritkán vagyok ennyire kitartó ha sorozatról van szó, de Harriet Manners világa annyira egyedi, humoros és nem kevés kalandban bővelkedik, hogy reménykedem, hogy a szerző már írja az ötödik részt.
Az első három rész itt található: Geek Girl 1. 2. 3. és most térjünk rá a negyedik részben történtekre.
Harriet újra otthon, vége a csillogásnak, újra iskolába kell mennie, ahol a régi ismert arcok (és ellenségek) mellett már csak Toby-ra számíthat, Nat másik iskola padjait koptatja.
Harriet most is mindig tökéletes szeretne lenni, tudásával segíteni - néha elnyomni- társait, és mindenek előtt elfelejteni, hogy valaha szerelmes volt.
Aztán egy átlagos napon megpillant egy plakátot a buszmegálló oldalán ami kísértetiesen hasonlít rá, még akkor is ha ezek a képek egy évvel ezelőtt készültek. És innentől kezdve nincs megállás, a stréber lányból sztár lesz, akinek figyelméért versenyeznek nemcsak a lányok, de a fiúk is nemhogy csak az osztályában, de az egész iskolában! Harreit népszerű lesz, és annyi de annyi elfoglaltsága lesz, hogy valahol csak az agya hátsó zugában érzékeli, hogy Nat és Toby egyre távolabbra kerülnek tőle.
Toby menekül előle, holott korábban Ő volt Harriet legeltökéltebb zaklatója, Nat pedig sosem ér rá.
Harriet elhatározza, hogy új életet épít fel magának, sok-sok baráttal, nulla nosztalgiával ha Nick-ről van szó, és olyan de olyan sok mindent ki fog próbálni egyedül, hogy listát kell majd írnia.
Azért modellünk modellkedik is egy kicsit, a hírnév egészen Marokkóig repíti. Új ügynöke szeszélyesebb mint egy világhírű modell, de Harriet mint mindig most is profi.
Harriet ámokfutása egy csillogó buliba torkollik, ahol aztán lehull a lepel mindenről, és mindenkiről.
Egyszerűen csak élvezni kell a szerző egyedi stílusát, nagyokat nevetni, és együttérezni egy fiatal lány botlásaival.
"...a vidrák kézen fogva alszanak, nehogy elsodorja valamelyiküket a víz."
Értékelés:
5 marokkói cseresznye az 5-ből!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése