"Mert az első randin még mindenki felveszi a legszebb cipőjét, remélve, hogy eljut majd benne egy olyan helyre, ahol végre leveheti."Nagyon meglepődtem Berg ezen könyvén. Annyira elegánsan és stílusosan írta meg ezt a könyvét, hogy kedvenc lett!
A könyv borítója alapján rózsás, romantikus történetet képzeltem el, nem is tévedhettem nagyobbat.
A kapcsolatok, a szerelem és a család hármasa van a középpontban. Millió könyv témája ami már lerágott csontnak tűnik, ám a szerző kellő érzékenységgel mutat be egyetlen variációt a sok közül.
Hogyan állunk a szerelemhez ha már levetkőztük a fiatalkori naivitást? Van esély ötvenen felül még igazi kapcsolatra? Létezik, hogy valakinek nem jut boldogság? Állhatunk e saját magunk a szerelem útjába?
Irene és John házassága nem sikerült. Irene a csalódás elől Amerika másik végébe költözik egyetlen lányukkal Sadie-vel.
Lányuk keveset tud a megromlott kapcsolat miértjeiről, a szülők nem beszélnek arról amit még maguk sem nagyon értenek.
Sadie már nagykorú, de még mindig igazi apás kislány, aki rajong és felnéz apjára, amikor csak az iskola engedi apjához utazik.
Sadie nehéz helyzetben van, két szülőnek kell jó gyerekének lenni, vigyázva egyiket se sértse meg. Titkokat őrizget, félrevezeti a szüleit, saját életét építi szülei tudomása, és jóváhagyása nélkül.
Sadie addig-addig járja a saját útját mígnem életveszélybe kerül...
Miután Sadie-nek egy baráti túrázás alkalmával nyoma veszik Irene és John kénytelen együttes erővel lányuk nyomára bukkanni. Természetesen nem maradhat ki az egymásra mutogatás, a ki a jobb szülő nevezetű versenyben. A helyzetfelmérés, melyikük hová, meddig jutott új életének felépítésében. Ki a boldogabb? Kinek sikerült jobban a közös kudarcuk után felállni?
Szerettem, hogy Berg nem az egyértelmű megoldást választotta. Rendkívül reális, életszagú történet. A boldogság kergetése, az elképzelt boldogságé, amit képtelenek vagyunk feladni, mindegy, hogy húsz vagy ötvenévesek vagyunk. Az elvárásaink, aztán a keserű csalódás az érzés, hogy mindenkinek sikerül csak nekünk nem.
"-Ray LaMontagne-t hallgattam.
-Jaj, ne.
-Emlékszel arra a részre, ahol azt énekli: még most sem tudom, mi a szerelem? Hát, én sem tudom mi a szerelem."
A borító külön dicséretet érdemel, akárcsak maga a történet nagyon elegáns.
Értékelés:
4 menyasszonyi csokor az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése