"Ha elhagysz, hátrálva menj, hogy azt higgyem jössz felém."
Nagy izgalommal vágtam bele ebbe a könyvbe, a fülszöveg nagyon ígéretesnek tűnt. Az elejével és a végével nem is volt gondom, kellően aranyos volt és izgalmasnak is mondanám.
Viv harminckét éves - sajnos ez sokszor nem jött le, sőt ha lenne egy ismerősöm aki ennyi idősen ilyen hülyeségeket csinál tuti megcsapkodnám párszor- tűrhető munkája van, két borzalmas főnöke, és egy vőlegénye aki öt éve hitegeti, és háromszor futottak neki illetve futottak az oltár elé, de egyszer sem jutottak el odáig.
Viv rendelkezik még egy aranyos nagymamával, és egy igaz baráttal, Ő Max, aki mindig kéznél van, ráadásul gyönyörűen fest, és rajzol.
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy Rob nem a tökéletes férj jelölt, Max pedig több lesz mint egy barát.Ez a két összetevő elég egy egész könyvnyi sztorihoz, huzavonához.
Viv nem lett nekem szimpatikus, nem tudtam együtt érezni vele, állandóan hülyeségeket tett, és mondott mint valami kamaszlány.
Max szerethető volt, de ő is eléggé megrekedt a kamasz évei elején.
Ami a weboldalt illeti, alig jutott neki szerep a történetben, habár a fülszöveget erre építették, elenyésző szerepet tölt be a történetben.
Ebben a műfajban olvastam már rosszabbat is, így ha olyan könyvet szeretnénk amin nem kell agyalni, csak sodródni a történtekkel, na meg drukkolni a szerelmes szíveknek, akkor tökéletes választás.
Értékelés:
3,9 szirupos cseresznye az 5-ből!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése