2014. június 26., csütörtök

Katja Millay: Nyugalom tengere

 
Egy szimpla szerelmi történet már nem üt akkorát, így a szerző gondolt egyet, összehozott két nem átlagos sorsú fiatalt.
Nastya és Josh minden tekintetben kilóg  sorból, örökké árnyékban élnek.

Nastya  másik városba költözik, bár szerető szülei és testvére van, ám szülővárosában kísért a múlt.
A lány tragédiája lassanként bontakozik ki a lapokon, de én elég gyorsan kitaláltam a mondatok mögött megbújó történetet.
Josh már nem annyira köntörfalaz, róla gyorsan megtudjuk mi oka a remete létre.
Ahogy lenni szokott a két szomorú szív vonzza egymást.
Persze ha nem lenne benne kellő fordulat, és még több szereplő akik vagy Nastya vagy Josh drukkerek unalomba fulladna a történet, de meglepően gyorsan haladhatunk, bár a könyv nem éppen vékony majd' ötszáz oldal.

Amit a sztori javára lehet írni, hogy remek a stílusa, a szerző jó pár olyan megoldást talált a szereplőknek amitől még vonzóbbak, még inkább titokzatosak, különlegesek, így természetes, hogy faljuk az oldalakat.

Ami nekem nem tetszett, hogy a végére mintha kifáradt volna a szerző, és sajnos a szerelmi YA sztorik unalomig ismert kliséihez  nyúlt, megy a huzavona meg a szeret nem szeret, elmegyek, visszajövök stb.

Tizenévesen biztosan jobban hatott volna rám a történet.

A borító nagyon jól sikerült, kellően át tudja adni a könyv hangulatát, lényegét.


Értékelés:

4 újrakezdő cseresznye az 5-ből!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése