2013. október 8., kedd
Naomie Hay : A Nyeremény
Mindössze 126 .oldalas a könyv. Nemcsak a rövidségével van baj, hanem ezzel a depresszív hangulattal is ami a történetre jellemező. A szereplők egész hülyén reagálták le életük egy szerencsés történetét, miszerint hogy több száz milliót nyertek a lottón.
Korábban már olvastam egy hasonló könyvet, Lottón nyertem címmel, az a könyv azt hirdette magáról, hogy valóban egy lottó milliárdos írta...
Ebben a történetben egy négy tagú család átlagos, egyhangú már-már szürke életét változtatja meg a főnyeremény. Vagyis eleinte csak M. az anya életét, ugyanis családja elől az első időkben titkolja dolgot.
M. az első sokk után tervezgetni kezd, és bár az első lista amit összeír mind jótékonykodásról meg adakozásról szól, amikor kézhez, vagyis bank számlára kapja a pénzt, már csak a saját vágyai lebegnek a szeme előtt - tánc tanár, saját lakás, kényeztető kezelések, autó vezetői tanfolyam, új ruhák... családja mindinkább csak probléma az új tökéletes életében, akiket hirtelen csupa negatív színben lát, és illet.
Én sosem értettem ezt a családban élek, de egyedül felállást. Főleg M. volt számomra fura, egyik percben még felidézte a kedves családi emlékeket, következő percben meg azt hajtogatta, hogy ők nem is igazi család, gyerekei, és a férje is idegenek, ő pedig csak egy háztartási robot… felnőtt nő létére elég labilis volt és idegesítő.
A másik negatívuma a könyvnek M. fura személyisége mellett az a gyorsaság... ha jól emlékszem a nyereményt mindössze négy nap múlva már kézhez is kapta, ha jól tudom ez valójában minimum három hét...az új lakás vétele, és birtoklása körülbelül tíz percet vett igénybe... ez is elég elképzelhetetlen, ahogy az is, hogy a szalonban megtekintett autóval már aznap hazafurikázzunk, azt hiszem ez sem lehetséges azonnal...
Természetesen nem vagyok annyira naiv, hogy ne tudjam elképzelni, hogy egy nagyobb összeg csak pozitív dolgokkal jár, biztosan rengeteg hátránya és veszélye van a hirtelen meggazdagodásnak, de a szerző szerintem a lehető legrosszabb forgató könyvet írta meg. Számomra olyan volt, minta egy csapat öt éves maszatos kisgyerek kapta volna meg ezt a temérdek pénzt. Egyik szülőnél sem jelent meg egy percre sem egy pici értelem.
Néhol ugyan megcsillant a szerző írói vénája, de ebből a történetből jóval többet ki lehetett volna hozni. Kezdve azzal, hogy a férjet nemcsak egy pocakos, gyér hajú férfiként emlegeti, azon át ahogy M.-ről is csak annyi a legfontosabb tudnivaló, hogy kissé elhízott, és közel jár a negyvenhez. Engem ezek a külsőre építő karakterek nagyon idegesítenek, egy szereplő, főleg egy könyvben nem attól lesz szereplő, hogy állandóan a külső jegyeit emlegetjük!!! Semmi mást nem tudtam meg róluk. Ahogy a két kamasz? lányukról sem, akik egyik pillnatban még kicsik voltak, a következőben már elég nagyok ahhoz, hogy anyjuk gondoskodása ne hiányozzon nekik.
A könyv borítója viszont jól sikerült!
Értékelés:
3 nyertes cseresznye az 5-ből!!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése