Julia Child:Életem Franciaországban

Nem igazán szeretem a gasztronómia könyveket,mert a főzésről unok olvasni,ugyanis nap mint nap főznöm kell,amit egyébként szeretek, csak leírva ,hosszú oldalakon keresztül unalmasnak találom.
Julia Child könyvére viszont nagyon kíváncsi voltam,hiszen 35évesen kezdett el érdeklődni a konyhaművészetek iránt,ráadásul egy idegen országban,úgy ,hogy még a nyelvet sem ismerte-igazán lenyűgöző volt olvasni ahogy szerelemebe esett a Francia ételekkel.A hab a tortán az volt,hogy Julia nemcsak francia ételeket nem tudott főzni,egyáltalán nem tudott főzni!!

 "Az volt a gyakorlat,hogy az ember türelmesen várt a sorára,majd érthetően és tömören leadta a rendelését.A madame zseniálisan értett a sajt érettségének elbírálásához.ha camember-t kértél,kérdően felvonta egyik szemöldökét és megkérdezte,melyik napszakban óhajtod majd felszolgálni:aznap ebédre akarod megenni,vagy aznap este vacsorára,vagy pár nappal később kívánod élvezni.Ha ezt megválaszoltad,ő kinyitott pár dobozt,mindegyik sajtot erősen megnyomkodta szippantott egyet,és-Voilá-pont a megfelelő sajtot nyújtotta át neked."

Férje diplomáciai munkája Párizsba szólította és Julia mint mindig,most is követte férjét.1948 novemeberétől otthona Párizs lett,amibe első pillantásra beleszeretett,az utcákba, a lustán napozó macskákba ,az emberekbe-a nőket nagyon irigyelte ,hogy mindig csinosak és olyan franciásak,-amit Ő hiába próbált elérni a 188centis  magasságával és a 43-as lábméretével-ennek  ellenére csodálta őket,hogy még a piacon is olyanok ,mint akik egy divatlapból léptek ki.
Majd miután megkóstolta a francia ételeket ,elhatározta,hogy Ő bizony megtanul főzni!
Beiratkozott egy főzőiskolába és innen jutott el odáig,hogy szinte a televízió megjelenésével egyidőben már a képernyő előtt ülőknek is főzött.
Közben zajlott a politika, a tágabb családja élete,megfordultakWhasingtonban,Norvégiában,Németországban


Juliában az tetszett leginkább,hogy amiben hitt azt nem eresztette el,bár sok éven át hiába főzött,és tanult vajmi kevesen látták benne a tehetséget. Volt olyan étel amikkel hónapokig kísérletezett mire érdemesnek találta,hogy bekerüljön a majdani szakácskönyvbe,ami kész enciklopédiává nőtte ki magát,hiszen minden alaposan le volt fektetve ,még az is honnan  szerezzük be az alapanyagokat.
Julia konyhája ha költözésre került sor,költözött vele ami több mint hetven!!! darabból állt,férje diplomata munkájának köszönhetően kilenc konyhát kellett Juliának berendeznie ,a legtöbbet úgy,hogy a tévés stábok is beférjenek.
Férje mindenben partner volt,igazi minta házasság volt az övék,éppúgy tudtak tökéletesen együtt dolgozni mint élvezni egy-egy jó könyvet vagy csak hallgatni.
Férje lelkesen fotózott, a könyvben számos hangulatos fekete-fehér fénykép van ,mind-mind életük apró mozzanatait,szereplőit örökítette meg.

Julia élete számomra maga volt a versenyfutás,bár több mint kilencven évet élt meg,mégis egyetlen napba egy egész hétre való munkát tudott belesűríteni.Szakácskönyve évek munkája volt,és saját bevallása szerint még a több éves munka ellenére is akadt benne hiba.

Igazi kulináris élvezet volt ez a könyv egy útikönyv alaposságával és egy vagány nő életszeretetével átitatva!

Értékelés:
5 csillag az 5-ből!