Már megint egy elefánt!

A Szelíd vadak  után, és az Elefántsuttogó előtt ismét egy elefántos könyvre bukkantam.
Én ezt évekkel ezelőtt egy kedves ismerőstől megkaptam már, el is olvastam. Tündéri sztori egy szerencsétlen örökösről, aki pechjére épp egy elefántot örököl.
Egyik kalandból a másikba csöppennek, még most is tisztán emlékszem ahogy röhögve hemperegtem az ágyon olvasás közben.

Rokonom Rosy humoros kalandregény, amelyben egy fiatalember, Adrian Rookwhistle örökségképpen egy részeges nőstény elefánthoz jut. Az ellenállhatatlanul mulatságos, századfordulói történet az angol regény humoros hagyományait követi. Ez a vonzása teszi oly népszerűvé.
Adrian Rookwhistle, a szegény sorsú angol fiatalember, bánatosan álldogál kis padlásszobájában egy kora nyári reggelen. Halálosan unja eseménytelen és szűkös életét, melynek utolsó tíz évét jórészt egy kitűnő cég csemegeáruházában pergette le, tizenöt shilling hetibérért. Ám ez a reggel más, mint a többi. Mert, valamivel hét óra után, Adrian ajtaján végre bekopogtat a Kaland, egy elfelejtett nagybácsi furcsa hagyatékának képében. S ettől fogva a fiatalember nem panaszkodhat rá, hogy életéből hiányzik az izgalom. Hangulatos vándorútja során egy rendkívül bájos, bár némi emberi gyöngével rendelkező elefánttal kettesben kocognak át Dél-Anglia kies tájain, s mulatságosnál mulatságosabb, noha nem veszélytelen kalandokba bonyolódnak. S mire minden elrendeződik, és hőseink végre révbe érnek, Adrian is megbékül a gondolattal, hogy ezentúl egy rokonszenves elefánthölgy társaságában töltse napjait.


Az Európa kiadó látott fantáziát az újra kiadásban- szerencsére!!
Szeptember végén jelenik meg.