2011. november 15., kedd

Colleen McCullough:Tövismadarak

" A szín végében messze,fonott karosszéken
Ül a juhászgazda ,s szeme rajta a népen."

Biztosan sokan emlékeznek az ártatlan Meggie és Ralph atya románcára ami sok női nézőt vonzott a képernyő elé-gyerek voltam mikor ez a sorozat ment,és őszintén szólva akkor rajongtam érte.Most a könyv elolvasása után viszolygok tőlük!!!!
Majdnem félbehagytam a könyvet annyira unalmasan és nehezen indul a történet.
A Cleary család Új-Zélandon él ,aztán nem lévén más választásuk Ausztráliába költöznek.Itt ismerkedik meg Meggie Ralph atyával...eleinte azt hittem,hogy ez a történet csak akkor maradhat izgalmas,ha ezt a vérlázító viszonyt is végigkísérjük...engem viszont maga az élet nehézségeinek,szépségeinek ecsetelése ejtett rabul. A gyönyörű ,ám kies táj, az állatok ezernyi fajtája a színes papagájok a milliónyi kenguru és a harc,hogy a gazdaság ami létük alapja fennmaradjon remekül lett ábrázolva!
Örültem mikor Ralph atyának végre dolga akadt és elhordta magát,és újra az élet szépségeit ecsetelte a szerző.
A család sok-sok gyermekének sorsa,jelleme még inkább lekötött,legszívesebben kiradíroztam volna a történetből a két főszereplőt.Szerencsére a történet előrehaladtával egyre inkább teret kap a család többi tagja is.
1915-ben kapcsolódunk a Cleary családhoz,és egészen 1969-ig követhetjük a generációkon átívelő családregényt.
Ralph atya szép ember volt,mi több tökéletes-ez minden nőt arra sarkalt,hogy elcsábítsa,szegény atya pedig hiába a hit,meg a papi talár nem tudott ellenállni-legszívesebben felpofoztam volna ezt az embert.Hogy bújhat egy pap a hiúsága mögé??? Hogy védekezhet azzal,hogy Ő is csak ember??
Az most teljesen más dolog,hogy én mit gondolok a katolikus egyház eme szabályáról,de ha egy férfi pap szeretne lenni,akkor szinte ez az első áldozat amit meg kell hoznia...arról nem beszélve,hogy van ideje visszalépni mielőtt felszentelik...a mohóság, a pénz imádata pedig a másik hatalmas bűne ennek az embernek.Valahogy ez sem szúrt szemet senkinek,mindenki imádta,ajnározta ezt az öntelt,és gyenge embert.
A kötet hét részre van osztva,benne hét élet ami így vagy úgy de összefonódik Ralph atya életével.
De a szerző dicséretre legyen mondva gyönyörű tájleírások,az alapos kutatómunka meghozta a gyümölcsét mert lebilincselő,izgalmas családregényt alkotott.
Otthon éreztem magam a legelőn, a birkák között,tereléskor,a konyhában a hatalmas házban , a kényelmes karosszékekben a férfiak között akik sosem nősülnek meg, a szalmabálákon ülve a csillagokat bámulva,levelet írva valakinek aki olyan nagyon messze van-egyszóval belaktam a könyvet és szívesen olvastam volna még.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése