2011. november 14., hétfő

Dorothy Koomson:csokoládéfutam

Az Írónő második könyvében sem csalódtam,bár a szerelmi háromszög-igaz más formában -azért vissza köszönt ebben a könyvben,és kicsit úgy érzem  a szerzőnek valamiért ez a vesszőparipája.

Amber mai megfogalmazás szerint szingli,remek barátai vannak -szám szerint három-barátnője annak fiúja és a a fiú legjobb barátja Greg-Amber remekül elvan Greg-el aki minden lányt ágyba cipel,aztán Amberhez menekül,ha valamiért rosszul sülnek el a hódításai. Ám egy görbe este után Greg és Amber az ágyban kötnek ki,és innen kezdve nincs visszaút ,úgy gondolják ebből akár még kapcsolat is lehet-ám Amber nem is sejti,hogy ezután folyamatosan Greg exei szellem módjára jelennek meg a mindennapokban.Közben úgy érzik barátaikkal sem lehetnek őszinték,ezért megbeszélik ,hogy legalább fél évig titokban tartják a kapcsolatukat.
Döcögve nehézkesen indul Amber és Greg kapcsolata,mindig jelen van valami ami zavaró ...ám nem adják fel és szép lassan összecsiszolódnak,Ambert előléptetik a munkahelyén fesztivál igazgató lesz ,imádja a filmeket és vele együtt járó munkát is.Amber Greg mellett folyamatosan újat tanul önmagáról,és megpróbál nem csak a múlton merengeni.
Ám amikor minden rendeződni látszik,olyan dolgok derülnek ki Amber barátairól,amely talán örökre elszakítja egymástól nemcsak a barátokat,hanem a két szerelmest is.
A csokoládé végig jelen van-de nem idegesítően-csak pici adagokban.Amber minden embert átalakít csokivá:) és minden fejezet elején van egy-egy remek bölcsesség a csokiról.
Nekem kicsit túl aggályoskodó volt Amber figurája,semmi spontaneitás nincs benne-de ugye vannak ilyen emberek is.Greg pedig...hááát,ugye kutyából nem lesz szalonna...
Ennek ellenére nagyon szerethető kis sztori.Így nyárra remek olvasmány. A borító..nos a főszereplő egy rövid fekete hajú lány-úgyhogy az rejtély ki van a borítón!!!!!Elég lett volna,ha csak a csokiszívekkel teleszórják és kész.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése