Jane Eyre egyes szám első személyben meséli el életét,kisgyermekkorától kezdve.Szüleit egy tífuszjárványban elveszti és nagynénjéhez kerül,aki bár ígéretet tett bátyjának,hogy édes gyermekeként neveli Janet mégsem így tesz.Sőt Jane ki van téve nagynénje és annak három gőgös gyermeke kénye-kedvének.
A kislány egyre nehezebben viseli a megpróbáltatásokat,belebetegszik a sok érzelmi nélkülözésbe.Orvosi javaslatra árvaházba küldik.
Bár itt barátokra talál a nélkülözés és a kiszolgáltatottság itt sem marad el mellőle.Itt nő fel,és nincs választása itt is marad nevelőnőnek. Jane nekem nagyon szimpatikus karakter annál is inkább mert az ösztöneire hagyatkozik,sosem bonyolítja túl a dolgokat-egy ilyen ösztönös sugallatra újsághirdetést ad fel-kiszeretne törni a rideg árvaház falaiból.
Hamarosan új életet kezd,elutazik a családhoz akik egy kislány mellé keresnek nevelőnőt....
A történet eddig sem unalmas ,de ezek után kezdődnek el a könyv legizgalmasabb részei,Jane szerető közegbe kerül,ahol bár jól érzi magát újabb és újabb titkok ,rejtélyek veszik körül,és persze Jane megismeri a szerelmet is aminek minden érv ellentmondani látszik....
Nem szeretném a további eseményeket elárulni.Legyen elég annyi,hogy nagyon szép történet,és ami néha jól esik az embernek- ilyen szép nyelvezetű könyvet olvasni.
Bepillanthatunk a XIX. századi Anglia társadalmi életébe,és megismerhetünk egy bátor,tiszta szívű lányt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése